Hétfő este a tabella utolsó helyén álló MBSK 109 ellen lépett pályára Csapatunk. Jó eséllyel szálltunk harcba a három pontért, bár eddig nem sikerült rendesen kinyitni a gólcsapot. Szurkolóink is úgy érezték, hogy ez a nap más lehet, mint a többi, így páran meg is jelentek a mérkőzésen, amit ezúton is KÖSZÖNÜNK! Sajnos Csabi nem tudott pályára lépni, így csatlakozott a partvonal mellett tanácsokat osztogató Zolihoz.

Balázs - Pali - Áron, Vércse, Bö összeállítással kezdtünk, míg Peti és Tusy az oldalvonal mellett próbálta felvenni a mérkőzés ritmusát, nem nagyon sikerült... A középkezdés után, két passz, egy lövés, Balázs-kötény és máris vezet az ellenfél (0-1). Csak a szokásos..., mindent elmond erről a gólról, hogy a játékosok 3/4-e röhögött... Kellett egy kis idő míg sikerült felébredni a sokkból, de szerencsénkre kapunk ebben az időben sem került veszélybe. De aztán beindult a henger! Egy szöglet után Vércse piszkált bele a labdába és kiegyenlítettünk (1-1). A kapott gól megzavarta az MBSK-t és két Tusy labdaszerzést és háromszögelést követően előbb Vércse duplázta meg Csapatunk és önmaga góljainak a számát (2-1), majd Bö növelte tovább az előnyt (3-1). A maradék játékidőben is sikerült helyzeteket kialakítani, de csatáraink figyelme és koncentrációja - szokás szerint - kihagyott, így magabiztos előnnyel, bár hiányérzettel vonult pihenőre a Vastüdő.

A második játékrész az elsőhöz képest pont fordítva indult. Rögtön az első támadásból szögletet rúghattunk, ami után Vércse minden-mindegy alapon belepiszkált a labdába, az pedig az MBSK 109 kapujában kötött ki (4-1). Ettől a góltól végérvényesen megnyugodtunk, egyre-másra vezettük a szebbnél szebb támadásokat, lábról-lábra folyt a labda, a helyzetek meg ki-ki maradoztak. A csatárok dekoncentráltságát Pali unta meg és döntött, aminek eredménye egy újabb gól lett (5-1). Szerencsére ez a gól ébresztőleg hatott és Bö sem akart lemaradni: tisztára játszotta magát és a jobb alsóba bombázott (6-1). Szurkolóink egyik játékosunkat azzal próbálták még ösztönözni, ha add még egy gólpasszt, akkor meghívják egy sörre, de a pályán lévők nem akarták, hogy csapattársuk teljesen lerészegedjen, így már nem térhetett vissza a zöld gyepre. Így eme játékos az oldalvonal mellől még nagyobb erőbedobásra ösztönözni társait, de ők már csak a megváltó hármas sípszót várnák. Ennek ellenére Pali összekapta magát és a meccs zárásaként még megduplázta gólja számát (7-1).

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Vércse.

Így kellene minden meccsen gólra váltani a ziccereket, bár még így is egy féltucat helyzet kimaradt. A lényeg, hogy megvan az első győzelmünk! Nagyon tetszett, hogy több helyzetet is úgy sikerült kialakítani, hogy szinte csak egy érintővel jutottunk el az ellenfél kapujáig. Hogy negatívumot is mondjak: azért azt nem ártana elkerülni, hogy a mi középkezdésünkből kapjunk gólt. Valószínű, hogy ezt az eredményt egy erősebb csapat ellen már sokkal nehezebb lenne megfordítani... Többen is gólt akartak rúgni, ami nem mindig sikerült, de egy ilyen meccsen ez belefért. Remélem, hogy ezzel a győzelemmel elindulunk felfelé! Hajrá Vastüdő! - mondta a mérkőzés után a diadalittas manager.

Mégegyszer köszönjük Szurkolóink támogatását és reméljük, hogy jövő héten is folytatják ezt a szép hagyományt!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Hétfő este tökéletes fodball időben mérkőzést játszott Csapatunk a Panelprolik ellen. Végre visszatérhetett közénk Pali, ami megnyugvást adott a Csapatnak, de aztán ránéztünk az ellenfelünkre, akik kb. kétszer annyian voltak, mint mi.

Itt és most egy bő összefoglalónak kellene következnie, de ezen a mérkőzésen úgy játszottunk, mint az elmúlt fordulókban. Így akit érdekel az ITT, ITT és ITT elolvashatja az összefoglalókat és abból összerakhatja a Panelprolik elleni mérkőzést. Egy fontos különbség van, hogy a 4. fordulóban lejátszott mérkőzésen Pali révén mi szereztünk vezetést! ...és ezzel az összefoglaló érdemi rész le is zárult...

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Vércse.

Amíg nincsenek ziccereink, csak mezőnyfölényünk és lehetőségeink, addig nem is fogunk tudni meccseket nyerni. Mert kispályán lehet 2 gólt kapni, de elől... - foglalta össze a mérkőzés tanulságait a manager.

G-nek köszönjük, hogy méltó módon képviselte a Tábort!

Most már a srácoknak csak a becsületükért kell harcolni!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Mint ismeretes a Vastüdő csapata 3 vereséggel kezdte meg szereplését az idei bajnokságban. Természetesen a gyenge teljesítmény találgatásokra adott okot. Egyesek a manager nyakába varrnák a sok a vereséget, és a dekoncentrált játékot, ám a jelek szerint az igazi okokat ezúttal nem a szakmai stábban kell keresnünk.

A Vastüdő-ügyekben mindig jól értesült WorldWideVastüdő.com értesülései szerint a csapat egyik sztárja, nevezetesen Vércse, boldogtalan. Természetesen az újságírók rögtön az alacsony fizetésekről kezdték el kérdezgetni a Vércsét és a többieket, ám ők anyagi ügyekről nem nyilatkozhatnak. A Bulvártüdő megkereste az ismert sportközgazdászt, Muszbek Mihályt, aki vélhetően képben van az ehhez hasonló ügyekben. "Vércse jól keres, a csapatban az egyik legjobban. Természetesen ez életvitelén is meglátszik." - szögezte le a bajuszkirály. Ez az irány tehát zsákutcának bizonyult egészen ma reggelig. Ekkor a vastudomob.hu-n megjelent írás szerint a csapat 4 játékosa a tegnapi vereség ellenére vidáman italozgatott egy ismert sportbisztróban a pálya közelében. A jól értesültnek tűnő szerző szerint fogyott a sör rendesen és természetesen a jégeres üveg is előkerült, míg végül a tulajdonosnak kellett kitessékelnie a hangos társaságot a helyről. Ezek után játékosaink az utcán folytatták a mulatozást. Az ügy kapcsán reggel felhívtuk Bö-t aki rendkívül morcos volt. "Ugyan már! Ez egy aljas nemtelen támadás! 3 játékostársammal valóban maradtunk még megbeszélni a problémákat, ám ásványvizet fogyasztottunk, majd hazamentünk aludni. Felháborítónak tartom, hogy így meghurcolnak minket." 

A jól értesültek szerint azonban mindez csak terelés. Ami tény, hogy a csapatnak a jelek szerint alkoholproblémái vannak, Vércse pedig amiatt boldogtalan, mert meccs közben nem engedélyezett a szeszes ital fogyasztása. Ezt erősíti meg az a híresztelés is, melyet egy taxisofőr mesélt nekünk. Az úriember szerint 2 hete a Vastüdő egyik játékosa majdnem odahányt a taxiba. Ha ezek a hírek igazak, a vezetésnek reagálnia kell. Amint új híreket kapunk, jelentkezünk.

A bajnokság harmadik fordulójában a Nyugdíj SE ellen léptünk pályára. Sajnos Pali még mindig nem kapott zöld utat az orvosoktól, Zoli pedig egész évre kidőlt. Ennek ellenére a múlt hetivel szemben eggyel nőtt a cserék száma, ami bizakodással töltötte el a játékosokat. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, így minden adott volt egy jó „fodbalmérkőzéshez”...

Balázs - Bö - Csabi, Áron, Vércse felállással indítottunk, Peti és Tusy várta a beugrást, Zoli pedig tanácsait osztogatta. Meg kell hagyni, hogy elég tompán kezdtük a mérkőzést. Mindenki össze-vissza szaladt és az még a jobbak közé tartozott, ha ketten egymás mellett várták Balázs kidobását... Ennek eredményeképpen sajnos nem tudtunk helyzeteket kialakítani, míg ellenfelünk inkább körbelövöldözte a kaput. Az idő előrehaladtával kétszer-háromszor már résen kellett lennie a Nyugdíj SE hálóőrének, de mindig meg tudta védeni kapuját a góltól. Ennyiben ki is merült az első játékrész.

A második úgy folytatódott, ahogy az első abbamaradt azzal a változással, hogy ellenfelünk egyre többször jutott el Balázs kapujáig, amiből több gólhelyzetet is ki tudott alakítani. Csapatunknak azonban elől semmi sem sikerült, hiába erőlködtünk... Mint tudjuk erőlködésnek nyögés a vége, így az SE játékosa a partvonal mellett hozta a labdát, majd váratlanul lőtt és a laszti védhetetlenül a jobb felsőben kötött ki (0-1). Ilyen a mi formánk... Ez után már nem maradt más hátra, mint előre. Természetesen ez azzal járt, hogy Balázsnak több 1 az 1-et (sőt 2 az 1-et) is le kellett hoznia kapott gól nélkül - sokunk fejében ekkor megfordult a következő mondat: „Balázs, csak ezt véd ki!” Mindent elmond impotens támadójátékunkról, hogy a legnagyobb helyzet is Balázs nevéhez fűződik: egy előrevágott labda a keresztlécre, majd a kapus vállára pattant, de nem a kapuban kötött ki, hanem kigurult az oldalvonalon. A játék képe alapján rászolgáltunk az X-re, csak mi nem rúgtunk gólt, ők meg igen...

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Balázs.

Amit az előző két meccsen felépítettünk, azt ezen leromboltuk. Ezen az estén úgy játszottunk, mint az előző félév nagy részében. Rúgott gólok nélkül nincs győzelem, de ma nálunk még a helyzetek is hiányoztak. A játékosok pillantásaiból is azt olvastam ki, hogy mélyen magunkba kell néznünk és el kell gondolkodnunk a folytatásról. Rá kell találni a győzelem ösvényére... Egyenlőre többet nem tudok mondani, bízom a jobb folytatásban! Hajrá Vastüdő! - mondta dúlva-fúlva a manager.

BulvárTüdő csapatunk egy-két érdekes információhoz jutott a Csapattal kapcsolatban. Ennek megpróbálunk utánajárni és amint részleteket is tudunk, akkor azt természetesen azonnal megosztjuk Olvasóinkkal!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Hétfőn este a megszokott időponttól eltérően, de ebben a bajnokságban nem meglepő módon majdnem fél 11-kor léptünk pályára az első fordulóban vereséget szenvedő Kászkó ellen. A meccs előtt szájtátva figyeltük, ahogy egyre gyűlt csak az ellenfél, a kezdésre talán két csapatra valónyian is összejöttek. Nálunk továbbra is hiányzott Pali, de hozzá csatlakozott még Bö és Peti.

Balázs - Zoli - Csabi, Vércse, Áron összeállítással kezdtünk és Tusy személyében volt még egy cserénk. Magabiztosan indítottunk, igazából helyzeteket nem tudtunk kialakítani, így csak meddő mezőnyfölényünk volt. Azonban sikerült Balázsnak passzolni a labdát, amikor nem lehetett volna, így szabadrúgást kapott az ellenfél, amit ki is használt (0-1). Középkezdés után utolsó emberként eladtuk a labdát, a Kászkó csatárának pedig nem okozott gondot Balázs mellett a kapuba lőni a lasztit (0-2). Sokkk... Ettől a pillanattól kezdve igazából nem volt sok veszítenivalónk, de azért nem adtuk fel a védekezést, bár próbáltunk nagyobb hangsúlyt fektetni a támadásokra. Félpályánál Vércse cselt csinált, meghúzta a szélen, Tusy lőtte, de egy védő becsúszva blokkolta a gólba tartó lövést... Itt is, ott is voltak helyzetecskék, de míg mi nem tudtunk gólt szerezni, a Kászkó egy támadáson belül addig lőtte kapura a labdát, amíg már Balázs sem tudott hárítani (0-3). Annak ellenére, hogy csak egy cserénk volt, egész tűrhetően nyomtuk végig a félidőt, de az eredmény...

A második félidőre nem sok választásunk maradt. Fel kellett tolni a védekezést, hogy nagyobb nyomást gyakoroljunk az ellenfél kapujára, ezáltal óhatatlanul lazábbak lettünk hátul. Ennek megfelelően egymás után alakítottuk ki a helyzeteket, de vagy az utolsó passzok nem sikerültek vagy nem találtuk el a kaput. A Kászkó csatárai is elviccelték a támadás befejezéseket, ennek ellenére Balázsnak jó pár bravúrt be kellett mutatnia. Amikor már azt hittük, hogy el vagyunk átkozva, akkor Csabi passzát Vércse a kapuba továbbította (1-3). Ettől még jobban belelkesültünk és már szinte nem is törődtünk a védekezéssel. Így az ellenfelünk kettő a nullába hozta a labdát, de Balázs védett, mi kontráztunk, Áron gólpasszt adott, Vércse pedig gyönyörűen tekert a hosszúba (2-3). A vége előtt 7 perccel időt kértünk. A megbeszélteknek megfelelően még nagyobb sebességre kapcsoltunk, de már semmi nem jött össze a Kászkó kapuja előtt. Balázst a mérkőzés vége előtt vagy 2 perccel kiállították, mert a hatoson kívül ért labdához, csak így tudta megakadályozni az ellenfél gólhelyzetét. Négyen is jobbak voltunk, de ez már nem segített...

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Balázs.

Sajnos a betegség meghatározó szerepet tölt be Csapatunkban, csak egy cserénk maradt. Ennek ellenére meg kell dicsérni a fiúkat, mert nagyon sokat futottak és jól is játszottak, ha ez így ment volna tavaly... Még mindig nem találjuk góllövő cipőnket, bár így is rászolgáltunk volna a döntetlenre, ha hátul nem követünk el ilyen mértékű hibákat. Örök érvényű mondás, hogy csak az követ el hibát, aki játszik. Amit nagyon sajnálok, hogy a két mérkőzés képe alapján legalább négy pontnak kellene örülni, ehhez képest nulla pont árválkodik a nevünk mellett. Hajrá Vastüdő! – nyilatkozta a mérkőzés után a láthatóan nagyon ideges manager.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy már a második meccsünkön játssza el az aktuális ellenfél a "bedobásnál" azt, hogy a "bedobó" játékos a saját sarkára rúgja rá a labdát és így hozza játékba, a síp pedig néma maradt... Hangsúlyozzunk, hogy nem ezen múlt és a külön köszönjük a spori mérkőzés utáni dicséretét!

Köszönjük G-nek, hogy e késői időpont ellenére is végig a Csapat mellett állt!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Hétfő este Csapatunk számára is megkezdődött a bajnokság, mégpedig a Balaton Utcai Fiúk-kal csapott össze a Vastüdő. Kikerültünk az ELTE égisze alól, így új pályára kerültünk. Vannak fenntartásaink ezzel kapcsolatban, de bízunk benne, hogy idővel ez változni fog... Sajnos Pali még nem épült fel sérüléséből, míg Taki – végre valahára – megérkezett, bár nem lépett pályára.

Balázs – Bö – Vércse, Zoli, Áron összeállítással kezdtünk, meglepően jól... Peti, Csabi, Taki, Tusy a kispadról próbálta utasítani a pályán lévőket. Többet birtokoltuk a labdát, mezőnyfölényt tudtunk kialakítani, és még kapura is veszélyesek voltunk. Bár lövéseink nagy száma inkább a kapu környékére korlátozódott. El kell ismerni, hogy ellenfelünk csatárát szabályos keretek között nem nagyon tudtuk szerelni (nagyon jól fedezte a labdát). Egy ilyen lefordulás után gólt is kaptunk (0-1). Mentünk tovább becsülettel, aminek eredményeképpen Áron megharcolt egy labdáért, bár elsőre még kihagyta a ziccert, a kipattanót viszont már a léc alá rúgta (1-1). A gól után - próbáltunk - még egyet tekerni a fordulatszámon, de ezen az estén Fortuna nem a mi oldalunkon állt. Ezt a félidő utolsó percében be is bizonyította: egy veszélytelen átlövés megpattant az egyik védőnkön, a labda becsapta Balázst és a hálóban kötött ki (1-2).

A második félidőben feljebb toltuk védekezésünket és erősödött a pressing is, ami egy pár kimaradt helyzet és ellőtt labda után meghozta gyümölcsét. Az üresen álló Bönek nem okozott nehézséget a kapus mellett ellőni a labdát (2-2). Természetesen minden meccsen a győzelem a cél, így most is ennek rendeltünk alá mindent. Kicsit túl is pörögtünk, 3 az 1-ben vittük a labdát, de az utolsó passzba hiba csúszott, így az ellenfél visszakontrázott - ők nem hibáztak (2-3)! Az, hogy a meccsen harmadszor is nekünk kellett kapaszkodni egy picit megfogta a Csapatot, így a BUF-nak is több helyzete adódott, de Balázs mindig résen volt. A vége előtt 4 perccel időt kértünk, majd a megbeszéltek szerint letámadtuk az ellenfelet, de az egyenlítő gólt már nem tudtuk begyötörni...

Harmadik félidő

Szokásunknak megfelelően az új helyen is be kellett mutatkoznunk a vendéglátóipari egységnek, sőt Zoli apukát is meg kellett ünnepelni (Gratulálunk Zoli!!!). A bemutatkozás jól sikerült, elmondhatjuk, hogy még visszatérünk!

A mérkőzés legjobb játékosa: Zoli.

Nagyon le vagyok törve, mert véleményem szerint jobbak voltunk ellenfelünknél, csak azok a fránya helyzetek... Ennyi helyzetet, köztük több ziccert nem lehet büntetlenül kihagyni! Azonban azt feltétlenül meg kell említeni, hogy játékunkon egyáltalán nem látszott, hogy ez a bajnokság első meccse. Elképzelhető, hogy nem kell nekünk a holtszezonban felkészülni az idényre, elég ha "csak" edzőtáborba vonul a Csapat. Fogalmunk sincs, hogy milyen erősségű a csoport, de megpróbálunk hírnevünkhöz méltóan szerepelni. A játékon mindig lehet csiszolni, de be kell rúgni a helyzeteket és akkor nem lesz probléma. Hajrá Vastüdő! – mondta a mérkőzés utáni nyilatkozatában a manager.

A következő találkozóra várjuk Kedves Szurkolóinkat (Jobbulást G!)!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

A bajnokság új helyszínre költözött*:

Nagyobb térképre váltás

09.10. 20:00 - Vastüdő - Balaton Utcai Fiúk 2-3 (1-2)

Gólszerzők: Áron, Bö

09.17. 22:15 - Vastüdő - Kászkó 2-3 (0-3)

Gólszerzők: Vércse 2

09.24. 21:30 - Vastüdő - Nyugdíj SE 0-1 (0-0)

Gólszerzők:

10.01. 20:45 - Vastüdő - Panelprolik 1-2 (0-0)

Gólszerzők: Pali

10.08. 20:45 - Vastüdő - MBSK 109 7-1 (3-1)

Gólszerzők: Vércse 3, Pali 2, Bö 2

10.15. 19:45 - Vastüdő - 192.168.4.23 3-2 (0-1)

Gólszerzők: Vércse 2, Bö

10.29. 20:45 - Vastüdő - Eastside 0-2 (0-1)

Gólszerzők:

11.05. 20:00 - Vastüdő - Bangladesi Tapírok 2-0 (1-0)

Gólszerzők: Bö, Csabi

11.12. 21:30 - Vastüdő - Antsa Nem Zsuzsi Intézet 1-3 (1-2)

Gólszerzők: Pali

11.19. 22:15 - Vastüdő - KPS 1-2 (1-0)

Gólszerzők: Csabi

11.26. 19:15 - Vastüdő - Rehabiliteam 3-4 (2-1)

Gólszerzők: öngól, Pali, Csabi

* Némelyik fordulóban elképzelhető 15 perces csúszás a mérkőzések kezdésében!

A tragikus szezont követően Csapatunk is elkezdi a felkészülést a következő évadra. Tulajdonosunknak köszönhetően június 21-24 között Badacsonytomajon edzőtáborba vonulnak a játékosok.

Megerősített információink szerint a Vastüdő csapatát két-három egykori játékosa és Vastüdő-rajongó is meglátogatja, ezáltal is segítve a szellemi és fizikai feltöltődést. Az tudomásunkra jutott, hogy csütörtökön aranyfokozatú támogatónk segít a játékosokat abban, hogy eljussanak a Balaton-parti városba.

Sajnos a managert nem sikerült elérni, de úgy tudjuk, hogy a most zajló Európa-bajnokságon az orosz válogatottat segítő walesi erőnléti edző segíti a felkészülést.

Kívánjuk, hogy a játékosok teljesíteni tudják a manager méltán híres edzéstervét!

Tegnap Rákosligeten a Ligeti Piknik és Sportnap labdarúgó-kupáján vett részt Csapatunk. Az eredményesség szempontjából nem mondhatnánk, hogy vidám szezon van mögöttünk (az őszit is beleszámolva, pláne...), éppen ezért egyfajta búfelejtőként tekintettünk a tegnapi megmérettetésre. Sajnos munkahelyi elfoglaltságok miatt többen hiányoztak, ám végül hatan így is összejöttünk. Reggel kilencre megérkezett mindenki, aki jelezte - ki kómásan, ki kevésbé - így a Balázs, Pali, Vércse, Áron, Csabi, Bö hatossal kezdhettünk meg a menetelést. Egy csapat nem jelent meg, így körmérkőzéses rendszerben zajlott az ötcsapatos torna.
A kezdő mérkőzés meglehetősen sima volt. "Gyors gólokkal megzavartuk őket", ha jól rémlik 4-0-ás eredménnyel mutattuk meg a többi csapatnak, hogy a Vastüdő ide bizony győzni jött. A második mérkőzésen még nagyobb fölényben játszottunk: 5-1 lett a vége. Itt kapta Balázs az egyetlen gólt a tornán. A különböző sajtóorgánumokban elterjedt, hogy Balázs potyát kapott - nos ezt ezúttal cáfolnunk kell. Az ellenfél csatára gyönyörű gólt ragasztott a rövid fölsőbe, Balázs nem tehetett róla.
A harmadik mérkőzésünk előtt a csapat 1-1,5 órát pihent, így kicsit aggódtunk, hogy nagyon kiesünk a ritmusból, ráadásul ekkor találkoztunk a másik veretlen csapattal, a K.Anális együttesével. Kívülről masszív csapat benyomását keltették, de tudtuk, ha ezt is behúzzuk, akkor valószínűleg meglesz az arany. A döntőnek is beillő meccsen 0-0-s félidő 2-0-ra győztünk. Ezután rögtön lejátszhattuk az utolsó összecsapást a WTCDCDCDC (?) ellen, akiknek esélyt sem adtunk. (asszem 4-0). Egy meccs még hátravolt, de mi már tudtuk, hogy megnyertük a tornát, 15-1-es gólaránnyal, veretlenül. Jól megérdemelt sör és ebéd következhetett.
Összességében egy remek napon vagyunk túl. A jelenlévők nagyon odatették magukat, én személy szerint úgy láttam, mindenki végig 100%-ig koncentrál, így egy pillanatra sem éreztem úgy, hogy bármelyik meccsen ne mi uralnánk a pályát. Balázs remekül tette a dolgát, amikor volt neki. Pali és Bö nagyon jól zártak hátul és remekül léptek be a támadásokba, Áron, Vércse és Csabi nagyszerűen megértették egymást a pályán, szép akciókat vezettek, a keresztmozgásokkal szétzilálták az aktuális ellenfelek védelmét. Csabinak külön riszpekt, konkrétan járni is nehezen tudott, mégis vállalta a játékot.
Úgy látom tegnap nagyon jól összeálltunk, remek csapatmunka volt. A játékunkra jellemző, hogy - míg minden csapatban akadt legalább egy cselgép-király (nem felismerve, hogy ezen a tegnapi talajon lehetetlen így játszani) - mi gyors passzokkal és elmozgásokkal operáltunk, kerültük az egyénieskedést. A csapat nagybetűs CSAPATként működött, de itt akkor a közhelyszótáramat be is csuknám. Részemről köszi srácok, remek volt.:)

A szervezőknek szintén köszönjük, nagyon jól éreztük magunkat. Legközelebb is jövünk megvédeni a címünket.:)

Csapatunk tegnap a Beverneki Farkasok együttesével játszott, és 3-2-es vereséget szenvedett. Szünetben 2-0 volt oda, holott valamivel több helyzetet alakítottunk ki az első félidőben, a meccs előtti pityergő esővel együtt azonban a célzóvíz nem érkezett meg, azaz körbelődöztük a kaput. A túloldalon kaptunk egy potyaízű találatot, miután a labda a lábak erdejében egy csiga tempójával elfoglalta méltatlan helyét a hálóban. A másik gól annyira jellegtelen volt, hogy a szerző nem is emlékszik már rá.

A második játékrészben próbáltunk nagyobb nyomást gyakorolni, de igazság szerint elfogyott a szufla, ami azzal járt együtt, hogy jöttek a beverneki kontrák, egyértelműen Balázs tartott meccsben minket. Időkérés után elhatároztuk, hogy nekik megyünk, amiből nem sokkal később kaptunk egy gólt, ám csapatunk hozta a szezonban már-már „szokásos”, emberfeletti, de amúgy semmit sem érő hajráját.

A harmadik kapott gól után Áron nézett el a hosszúra, majd okosan kilőtte a bal alsót bizonyítva, hogy a rivális kapusában sem képes elakadni minden labda. Egy Farkas azonban nem győz farkasokat, mert ugyan Bö bélásan még bekotort egyet közelről, de az utolsó percekben erő nélkül már nem sikerült az egyenlítés, csak majdnem. De ha így lett volna, talán már nem is 2012-t írnánk.

A vereség okai: szűkös keret, gyenge erőnlét, gyenge formaidőzítés (szerzőt az előző napok átlag ötórás alvása és a meccs előtt egy órával futott Cooper-teszt vágta például taccsra), gyenge taktika, rossz kombinatív játék, plusz az ellenfélnek volt egy szürke farkasa, aki túl jól játszott. A játék más elemeiben megfeleltünk az európai élmezőny kívánalmainak.

Miután az egyenlítés nem jött össze, így a meccset végigjátszó öt hősünkből nem emelünk piedesztálra senkit sem. Ellenben kiemeljük az oldalvonal mellől buzdító társainkat: a meccsért egyenesen Viborgból visszaérkező Tusit és a parton túlról a vereség elviselhetetlen keserűségét a sérülés fizikai fájdalmával eltűrő Petit és Csabit. Búbánatunkra a szokásos sör+nemnevezzüknevén kombó is csak némi gyógyírt szolgáltatott.

Jövő héten záró forduló a Susogós macik ellen, szombaton pedig piknikelünk majdnem a világ végén.

VASTÜDŐ-BEVERNEKI FARKASOK 2-3 (0-2)
Gólszerzőink: Áron, Bö

 Csapatunk május 19-én, szombaton egy napos minitornán vesz részt Rákosligeten. A tornán biztosan megmérkőzünk a harjalilak.hu és a Katter FC csapataival. Szeretettel várjuk szurkolóinkat!

Az elmúlt napok tomboló hősége után esős, szomorkás hétfő este kellett pályára lépnünk a NEFC nevezetű formáció ellen. Sajnos továbbra sem tudunk teljes Csapattal kiállni egy mérkőzésre: Csabi gyógyulgat, Áron Frankfurtban „várost néz”, Vércsének pedig gondolni kell a foci utáni életére. Szurkolóinknak köszönjük, hogy ebben a gyászos időben is kilátogattak az ELTE stadionjába!

Késéssel indult a meccs, mert a spori „járművére” is hatással volt az egész napos esőzés. Balázs - Peti - Pali - Zoli - Bö összeállítással kezdtünk, Tusy a kispadon próbált menedéket keresni az esőcseppek elől. Már-már a szokásos, tapogatózó játékkal indult az aktuális mérkőzésünk. A csapatok próbáltak fogást találni a másikon, azonban egyik csapat sem tudott felülkerekedni. Ahogyan várható volt, egy szögletvaráció után született meg a találkozó első gólja. Csak sajnos ezt nem mi rúgtuk (0-1)! Természetesen semmi nem volt veszve, bár a nedves, csúszós játéktér nem nekünk kedvezett. Több helyzetünk akadt, de a sárga mezesek kapusa - néha - parádésan őrizte a kapuját. Azonban Zolira mindig lehet számítani: elindult a jobb szélen, tökéletesen centerezett, Palinak pedig nem okozott gondot a kapuba továbbítani a lasztit (1-1). Támadásban maradtunk, de újabb gólt már nem tudtunk elérni, pedig megvolt rá a lehetőségünk... Balázsnak szinte nem volt dolga.

A második félidőt aktívabban kezdtük, mint az elsőt, de az újra eleredő esőben az elindulás és a fordulás sokkal bonyolultabb volt. Viszont az lélekromboló, ahogyan a NEFC újból vezetést szerzett: sikerült a saját térfelünkön eladni a labdát, a helyzetet pedig nem volt nehéz értékesíteni (1-2). Ennek ellenére nem törtünk össze, daráltunk tovább. Zoli megindult, lefutotta védőjét, majd a hálóőr lábai között a kapuba lőtt (2-2). Innentől kezdve felgyorsultak az események: helyzet itt, helyzet ott, bár a mi helyzeteink - talán - nagyobbak voltak. Amit mi nem tudtunk belőni, megtette helyettünk a sárga mezes csapat. Védelmünk nem állt a helyzet magaslatán, így - szinte, a kötény kivételével - lekopírozták Zoli gólját. Ennek nem tudtunk igazán örülni (2-3)! Időt kértünk, megbeszéltük a teendőket. Nem adtuk fel, mentünk tovább, de egy érdekes góllal megduplázta előnyét az ellenfél (2-4). Fellebbezni nem fogunk, nekünk is figyelnünk kellett volna, de... Ennek hatására egy-két játékosunknál az agyvíz forrás közeli állapotba került. Voltak labdaszerzéseink, helyzeteink, ezek viszont kimaradtak. Sajnos az ellenfél kapusa is megsérült, bár tudta folytatni a játékot... A Csapat egyik játékosa ezt szimulálásnak vélte, így egy kis szájkarate vette kezdetét, de hamar lecsillapodtak a kedélyek. A végére még a védelmünk összehozott egy gólt (2-5), így lett az X körüli meccsből egy három gólos vereség.

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Zoli.

Azt már régóta tudjuk, hogy ez a talaj nem kedvez a mi technikás, egyérintős játékunknak. Sajnos mindig futnunk kellett a NEFC után... Azt ki kell emelni, hogy a sárga mezesek kapusa ihletett formában őrizte kapuját, a helyzeteket viszont be kell rúgni, ahelyett, hogy naggyá tennénk a hálóőrt. Úgy különösen fájó a vereség, hogy Balázsnak - szinte - nem volt védenivalója. Volt egy kis „parádé” a meccs vége felé: maradjunk annyiban, hogy aki valaha focizott, az meg tudja érteni mind a két felet. Fájó, hogy ami eddig többé-kevésbé jól működött, az a mai meccsen csődöt mondott. Nem szoktunk mi ilyen gólokat kapni... Ezen mindenképpen változtatni kell és ez lesz a következő két meccs feladata! Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta egy kicsit lehiggadva a manager.

Elnökségi direktíva: a sérültek épüljenek fel és most még nem a távoli jövőre kell koncentrálni, hanem a Beverneki Farkasok ellen!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat 

Április utolsó napján Csapatunk a Móricz Öregfiúkkal csapott össze. A hétvégén Budapestet is elérte az afrikai meleg, így már a kezdés előtt úgy izzadtunk, mintha már lejátszottunk volna egy meccset. Köszönjük Melindának és G-nek, hogy ezen az embertelen meleg napon jelenlétükkel emelték a mérkőzés színvonalát! Sajnos Csabi még nem épült fel, Vércse megérdemelt pihenőjét töltötte a Balatonnál, Áron egy meccs erejéig visszatért legendás sikerei színhelyére Cikóra, így csak az utolsó pillanatban - Krakkóból - befutó Branko lehetett a segítségünkre.

A mérkőzés kezdőrúgását születésnapjára való tekintettel G végezte el, ezúton is Isten éltesse az alábbi számmal:

Balázs - Pali - Branko, Zoli - Bö összeállítással indultunk, míg Peti és Tusy próbált valamilyen árnyékot keresni az oldalvonal mellett. Nekünk melegünk volt, de akkor mit mondjunk a túloldalon játszó focistákról... Már az első percekben észrevettük, hogy itt tökéletesen tudjuk alkalmazni a mi játékunkat, így erre építettünk. Ennek gyümölcsére nem is kellett sokat várni. Pali labdát szerzett, Bö visszalépett a felpasszolt labdára és bal külsővel kipörgette az oldalvonal mellett felfutó Zolinak, aki levitte az alapvonalig, majd a visszatette Branko elé, aki a bal felsőbe bombázott (1-0). Ettől megnyugodtunk és továbbra is szigorúan, pörgősen védekeztünk, de a felépített akcióinkat nem tudtunk góllal befejezni pedig volt helyzete Palinak (kicselezett mindenkit), Bönek (felhőfejese a kapufán csattant), Zolinak (félpályás löketét nagy bravúrral védte a kapus), Petinek (lefutott mindenkit és jobblábas lövése centikkel kerülte el a kaput) és Tusynak (esernyőcsellel becsapott két embert, majd a jobb és bal oldalra is megcsinálta a brazil kört és erőteljes sarkazását Robinsonáddal kitornászta a kapus) is. Balázs előtt a védelem tökéletesen működött, bár azért kapusunk dobálta magát rendesen... A szokásos Peti-variáció után a labda a kapufa találkozását találta el, de Branko jó helyen volt és fejjel besegítette a lasztit a gólvonalon túlra (2-0).

A második félidő elejét kicsit átaludtuk, így Balázsnak is több dolga volt, de a jó kapus szemmel(!) is véd. Sajnos gólt nem láttunk tőle, bár megérdemelte volna. Egy hárítás után észrevette a lehetőséget és magát indította, el is jutott a Móricz kapujáig, de nagy gól akart lőni, így a labda átszállt a kerítésen. Nem úgy Branko! Úgy gondolta, hogyha már megtette ezt a nagy utat, akkor tesz még valamit a közösbe. Egy jól sikerült cselsorozat végén felvágta az Öregfiúk védője, Branko úgy gondolta, hogy elégtételt vesz egy nála háromszor akkora emberen. G eszmélt a leghamarabb, berohant a pályára és lefogta a „krakkói” légióst. A bosszúnak itt nem volt vége: odaállt és bevágta a megítélt büntetőt (3-0). A nagy meleg hatással volt ránk, így nem igazán forszíroztuk a támadásokat, de Balázs hárított egy lövést, szinte azzal a lendülettel Branko elé dobta a labdát, aki köténygólt lőtt (4-0). A meccs utolsó harmadában már elbarikádoztuk a kapunk előtti területet, így mint a falról úgy pattantak vissza a labdák. Már a Móricz Öregfiúk hálóőre is a félpályán segítette a támadásokat, Branko ezt észrevette és szinte a saját hatosa közeléből az üres kapuba ívelt (5-0). Az utolsó percben Bönek még sikerült eltalálnia a hetes pontról a felső kapufát. Egy apró szépséghibája volt ennek a lövésnek, hogy a Vastüdő kapuját - már-már szokásos módon - vette célba...

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: G Úr.

Ez egy őrületes meccse volt. Szokás szerint rengeteg gólhelyzetet hagytunk ki, bár így is lőttünk öt gólt, bár ez elsősorban Branko érdeme, mondjuk Bö lövése is szép volt (itt egy halvány mosoly jelent meg a manager arcán - szerk.). Ezt a meccset törzsszurkolónknak, G-nek, ajánljuk, akinek azt is köszönjük, hogy volt annyi lélekjelenléte, hogy megakadályozott egy tömegbunyót. Továbbra is készülünk a maradék meccsre, nyerni szeretnénk mindegyiket! Remélem, hogy sérültjeink felgyógyulnak! Most sietek, mert kaptam egy sms-t miszerint fogyóban van a sör! Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta a manager.

Csak így tovább, Srácok! Azért nem kellene ennyit trükközni!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Csapatunk a tabella 3. helyén álló L.É.C. csapatával játszott a 7. fordulóban. A fekete-mezes csapattal még az ELTE-s korszakunk elején találkoztunk, akkor egy góllal sikerült nyerni. Most is elfogadtuk volna ezt az eredményt! Az orvosi stábunk zöld utat adott Zolinak, így a szakvezetés úgy döntött, hogy pár percet mindenképpen fog játszani. Szurkolók is jöttek, nekik köszönjük a részvételt!

Balázs - Peti - Pali - Vércse, Áron összeállítással álltunk fel, Zoli, Bö és Tusy érdeklődve szemlélte az eseményeket. Az első percek tapogatózással teltek, de már ekkor észrevettük, hogy lehet keresnivalónk a meccsen. Természetesen sikerült kihagyni a mérkőzés első ziccerét, amit alig a középkezdés után tudtunk kialakítani. Ilyen is ritkán fordul velünk elő... Agilisabbak voltunk, mint az utóbbi meccseken, ennek köszönhetően több labdát tudtunk szerezni a félpályán és két-három helyzetecskére is futotta. Védekezésünk egészen stabilan működött, próbáltuk lezárni a területeket. Balázsnak egy-kettőt kellett védeni, ami nem okozott neki gondot. Az egyik középpályás labdaszerzésünk után Tusynak - végre - sikerült kiugratnia Áront, aki nem hibázta el a ziccert (1-0). Továbbra is támadásban maradtunk, de egy-egy védekező láb mindig odaért...

A második félidőre egy kicsit változtatott az ellenfél. Egy csatáruk stabilan a mi térfelünkön tartózkodott, társai neki ívelték fel a labdát, amit hosszú időn keresztül tökéletesen le tudtunk védekezni. Balázsnak csak az alapvonalon kiguruló labdákat kellett megjátszania. Támadásban nem igazán tettük próbára a L.É.C. kapusát, bár éreztük, hogy még egy gól végképp eldönti a meccset. Sajnos hátul egy pillanatra nem figyeltünk, amit a fekete mezesek azonnal kihasználtak (1-1). Itt valami eltört... Az egyenlítéstől idegesek lettünk, ami görcsös próbálkozásba torkollott. Nagy terület maradt szabadon a védelem és a középpálya között - ez pedig általában nem sok jót jelent. Próbáltuk újra megszerezni a vezetést, de hátul magára hagytuk a L.É.C. csatárát, aki higgadtan oldotta meg a helyzetet (1-2). Azonnal időt kértünk, már csak négy perc maradt hátra... Sajnos a maradék időben már nem tudtunk komolyabb ziccert kialakítani, ennek köszönhetően vereséget szenvedtünk.

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Áron.

Végre úgy kezdtünk egy mérkőzést, ahogy a Szurkolók elvárják a Csapattól. Voltak helyzeteink, végre jól meg tudtuk oldani azt, amiben a jobbak közé tartozunk. Ezeket a pozitívumokat ki tudtuk használni, így a vezetést is meg tudtuk szerezni. Ez nem sokszor történt meg velünk. Sajnos további gólokat nem tudtunk szerezni, bár ez nem is annyira meglepő... Az első kapott góltól megzavarodtunk, pedig semmi okunk nem lett volna erre. Lehet, hogy pszichológust kellene alkalmazni... Kapusunk a második félidőben szinte meg is fázhatott volna, annyira nem volt dolga, ennek ellenére két gól kapott... Eddig mindegyik vereségünk „csak” egy gólos volt, ezért remélem, hogy ez a tendencia már a következő meccsen megfordul és mi fogunk nyerni legalább egy góllal! Hajrá Vastüdő! - mondta a manager.

Itt már csak az edzőtábor segíthet!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Hétfő este az azonos pontszámú Los Ganadores csapatával játszottunk. A sátort elbontották, azonban az erős szél miatt eléggé hideg volt. Bosszankodtunk, hogy nem hoztuk előbbre a 3. félidőt. Sajnos sérültjeink nem épültek fel, így újra csak két cserével tudtunk kiállni. Ez annak fényében tűnt kevésnek, hogy ellenfelünk létszáma elérte a tíz főt és hozzánk képest gimnazistáknak tűntek. A piros mez csak ráadás volt...

Balázs - Peti - Pali - Vércse, Áron összeállítással nyitottunk, Bö és Tusy a kispadon fagyoskodott. Finoman fogalmazva sem kezdtük jól. Három perc után 5-6 eladott labdánál tartottunk, ez pedig nem sok jóval kecsegtetett. Ellenfelünk vezető gólja nem is váratott sokat magára, egy átlövés - egy gól (0-1). A korábbiakkal ellentétben a bekapott gól nem ébresztette fel a Csapatot. Továbbra is távol álltunk a támadóktól, labdát nem tudtunk szerezni, előre játékunk szinte nem is volt... Ha sikerült valamilyen támadásféleséget indítanunk, akkor a pontatlan passzok, rossz cselek akadályozták meg a komolyabb gólszerzési lehetőséget. Mivel védelmünk továbbra sem állt feladata magaslatán ezt kihasználta a Los Ganadores és megduplázta előnyét (0-2). Semmilyen felállásban nem sikerült maradandót alkotni, de volt egy Palink, aki egy kósza támadásból - kissé kisodródott helyzetből - kapura tűzte a labdát, ami a hálóban kötött ki (1-2). A rúgott gól ellenére nem pörgött fel a Csapat, nem tudtuk rendezni a sorokat és a félidő utolsó perceiben a piros mezesek visszaállították a két gólos különbséget (1-3). Nem rajtunk múlt, hogy nem lett több...

A második félidő elejét megnyomtuk, beszorítottuk az ellenfelet (a mindent elsöprő Vastüdő-rohamok elmaradtak), de az eredményen nem tudtunk változtatni, ennek megfelelően szép lassan a játék irányítását is elvesztettük. A Los Ganadores sem erőlködött, Balázs azért védett egyet-kettőt, de ez sem volt elég arra, hogy - köszönhetően a számolatlan labdaeladásunknak - még két gól berámoljanak (1-5). Ekkor szemmel láthatólag megnyugodtak, mi pedig rátettünk egy lapáttal (az addigiakra nem volt nehéz). Vércse oldalberúgását Bö rúgta a hálóba (2-5). Mentünk tovább, szerettünk volna kozmetikázni az eredményen, így hátul is nagyobb helyek maradtak, Balázsnak többször kellett közbeavatkoznia. Három-négy perc maradt, amikor egy már-már hagyományosnak mondható Peti-figurával közelebb lopóztunk (3-5). Ettől a góltól kezdve hitte el a Csapat, hogy meglehet a pontszerzés. Mentünk, daráltunk tovább és másfél perccel a vége előtt Vércse lőtt, már csak egy volt közte (4-5)... Azonban az egyenlítésre már nem jutott idő...

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: G Úr.

Talán történelmünk egyik leggyengébb mérkőzésén vagyunk túl. Egyáltalán semmi nem jött össze... Az összes játékos elkövetett legalább egy szarvashibát és azért nem vagyunk annyira jók, hogy négy perc focival tudjunk pontot szerezni. Az egyik játékosunk fogalmazta meg ezt a legtalálóbban, miszerint: ha sikerült volna az egyenlítés, akkor az a foci megcsúfolása lett volna... Kívülről nézve egyszerűen katasztrófa volt a játékunk, pedig az ellenfél nem csinált semmi különöset... Ha csak 10-15 percet tudunk olyan fordulatszámon pörögni, mint az utolsó négy percben, akkor meggyőződésem, hogy simán kellett volna nyerni ezt a meccset. Viszont a sportban nincs ha-val kezdődő mondat, így ezt a produkciót a lehető leghamarabb el kell felejteni. Fel nem juthatunk, ki nem eshetünk, így a további meccseken az önbecsülésünkért játszunk. Nem lesz könnyű! Hajrá Vastüdő! - mondta a manager.

Nem lenne szép látvány a hátsó régióban zárni a bajnokságot!

Vastüdő Sajtószolgálat

Hétfő este Csapatunk az A.C. Mivan ellen lépett pályára, akikről tudtuk, hogy egy masszív játékosokból álló együttesről van szó. Sajnos sérültjeink nem jöttek rendbe, így csak két cserével tudtunk kiállni. Szurkolóinknak természetesen ezúttal is köszönjük az aktív részvételt!

Balázs - Pali - Vércse, Áron - Branko összeállítással kezdtünk, míg Bö és Tusy várták a csereként való pályára lépést. Közepes iramban kezdődött a mérkőzés, egyik csapat sem tudott jelentősebb fölényt kialakítani. Nekünk főleg abból voltak lehetőségeink, ha a pálya közepén labdát tudtunk szerezni, míg ellenfelünk körbelövöldözte a kaput, illetve egy-két ziccerecskét is hárított Balázs. Valami nem volt tökéletes a védelmünkben, de ennek hiányát nem nekünk kell megfejteni, hanem a szakvezetésnek... Sajnos szögleteink is hatástalannak bizonyultak. Így valamilyen másfajta „gyógymódot” kellett kitalálni! Ennek felfedezésére nem sokat kellett várni. Pali az ellenfél középpályájának jobb oldaláról eleresztett egy lövést, amibe Branko szerencsésen bele tudta tenni a csípőjét, így a labda gellert kapott és a kapuban kötött ki (1-0). A maradék időben egy-két helyzetecskét kellett kivédekezni, de igazán komoly gólszerzési esélye nem volt az A.C. Mivannak.

A második félidőben kicsit lenyugodtunk, jobban meg tudtuk járatni a labdát. Ennek is köszönhető, hogy sokszor eljutottunk a Mivan kapujáig, de helyzeteinket nem tudjuk értékesíteni. Sok lövésünk a kapusban halt el, de a kipattanóra már nem tudtunk odaérni. Balázs védett nagyokat, de az utolsó percek tömény izgalommal teltek. Hol itt, hol ott volt egy kis helyzetecske-féle, de gól nem született. Balázs többször is jól indította Vércsét, de a befejezésekbe rendre hiba csúszott. Kapusunk egyetlen hibáját, majdnem sikerült az egyenlítés... Balázs egy kijövetel után nem tudta eldönteni, hogy taccsra vagy a mezőnybe rúgja a labdát, amit sikerült el is veszteni, de az ellenfél játékosa - sarokkal - kapufára rúgta a lasztit. Így maradt az egy gólos vezetés! Kezdett meleggé válni a helyzet, amikor egy sokadik Balázs - Vércse akciót követően az utóbbi be tudta venni az ellenfél kapuját (2-0). Ezzel meg is nyugodtunk és megnyertük a mérkőzést.

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Branko.

Szerencsére ma Fortuna valamit visszaadott abból, amit az előző mérkőzéseken elvett tőlünk. Szerintem jobb csapat vagyunk, mint az A.C. Mivan, de ezt a pályán be is kell tudni bizonyítani. Több góllal is nyernünk kellett volna, de helyzeteink rendre kimaradtak. Örülök, hogy Brankotól egy győztes meccsel tudtunk búcsúzni, ráadásul még gólt is lőtt. Ami örömteli, hogy sikerült több helyzetet is kialakítani, már csak azt kellene kitalálni, hogyan kellene ezeket a helyzeteket értékesíteni. Két hét múlva egy újabb masszív csapattal kell szembenéznünk, de nyernünk kell, mert a dobogót mindenképpen el szeretnék menni! Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta közvetlenül a mérkőzés után a manager.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat 

Szurkolóink hívták fel a figyelmünket a fociaköbön.hu értesülésére, mely szerint a napokban "bálványok dőlhetnek le" a fogadási botrány miatt. A jól értesült lap szerint őrizetbe vehetnek három ismert játékost. A portál által csatolt képen a "Legfiatalabbnak" titulált játékos egyértelműen Vastüdő mezben feszít. Bár az arca el van takarva, az látszik, hogy mindenképpen rövid, barna hajú fiatalemberről beszélhetünk, így természetesen azonnal megindultak a találgatások a titokzatos bundázó kilétével kapcsolatban.

A WordlWideVastüdő.com nemzetközi szurkolói honlap egyik fórumán egy Zoli4Ever nicknévvel rendelkező fórumozó felhívja a figyelmet, hogy a képen egyértelműen csapatkapitányi karszalag látható, így szinte biztos, hogy Tusiról van szó.

A szurkolók elő is bányásztak egy korábbi, gyanúsnak vélt mérkőzést, melyen 2-2-es döntetlen született a TFSL-Tekergő ellen. Zoli4Ever idéz is a mérkőzés beszámolójából egy gyanús eseményt:

 A félpályánál Tusy - három ember között - megpróbálta indítani a két szélen üresen futó Vércsét és Brankot, de rosszul találta el a labdát, amibe így beleléptek és rögtön megkontrázták az akciót, amit tökéletesen játszott ki a Tekergő (1-2).

 

Egyes szurkolói vélemények szerint ugyanakkor az illusztráció hibás, és valójában egy másik Vastüdő-játékosról van szó, aki hamarosan elhagyja Magyarországot. Biztosat nem lehet tudni, várjuk a további fejleményeket.

Hétfő este Csapatunk az előző forduló után újra egy 100%-os csapattal találkozott. Elég korán kezdődött a mérkőzés, így kellett egy kis idő, míg a szemünk hozzászokik a nagy világossághoz. Janka és G Úr megjelent a mérkőzésen, amit ezúton köszönünk! Sajnos Zoli sérülése nem jött rendbe, de Branko felépült és így mindenkinek megvolt a cseréje. A B.E.F.U. is piros mezzel rendelkezett, de amint látták a mi „diósgyőri” felsőnket szinte szó nélkül átöltöztek.

Balázs - Pali - Vércse, Áron - Csabi összeállítással kezdtünk, a többiek a kispadon kuporogtak, míg Zoli irányított. A félidő első részében mezőnyjáték folyt, de az már akkor látszott, hogy az ellen játékosai mennyire technikásak. Nekik néhány komoly helyzetük, nekünk néhány komoly helyzetecskénk volt. Sajnos egy ártalmatlan szituáció után Csabinak kifordult a bokája, ő nem folytathatta, majd Peti szerelés közben megsérült, így a meccs egy harmadánál két cserére fogyatkoztunk. A gyorsaságbeli különbséget próbáltuk jó helyezkedéssel kivédeni, de több (sőt sok, rengeteg...) passzunk is pontatlan volt, ebből jó néhányszor ziccerbe is tudott kerülni a sötét mezes alakulat, de Balázs mindig a helyén volt. Bizakodtunk, hogy sikerül döntetlennel abszolválni a félidőt, de védelmünk csak egy pillanatra hagyott ki és máris hátrányba kerültünk (0-1). 

A második félidő B.E.F.U.-akciókkal indult, de szerencsénkre - a legtöbbször - plusz egy cselt csináltak, amire így oda tudtunk érni. Ennek ellenére körbelövöldözték a kaput és Balázs is védett néhányat. Ellencsapásra nem számítottak... Branko labdát szerzett a félpályán, megiramodott, majd higgadtan a kapuba helyezett (1-1). Érezhetően nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt az ellenfél, védelmünk mindent megpróbált, de egy egyéni akció után a kapunk jobb oldalába vágódott a labda (1-2). A kapott gól után kicsit megráztuk magunkat, többet próbáltunk mutatni támadásban, bár a sötét mezesek sok gondot okoztak a Balázs által irányított védelemnek. Vércse nagyszerű helyzetfelismeréssel a taccsvonalról a hosszún felfutó Branko elé tette a labdát, aki nem teketóriázott és visszarúgva a kapus helyére, kiegyenlített (2-2). A kapott gól megfogta a B.E.F.U. védelmét, egy kicsit össze is zavarodtak - amit mi nem használtunk ki -, támadójátékuk azonban továbbra is remekül működött. Egy gyorsan elvégzett bedobást nem tudtunk lereagálni, Balázs nem is láthatta a lövést, a labda megpattant egy védőnk lábát és újra hátrányba kerültünk (2-3). A maradék időben fokoztuk a nyomást két-három lövést is eleresztettünk, nem sok sikerrel, de a B.E.F.U.-nak is volt egy-két ziccere, amivel eldönthette volna a mérkőzést. Viszont a pontatlanságnak köszönhetően az eredmény már nem változott...

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Branko.

Megint egy erősebb csapattól kaptunk ki. Ez a D. Liga, de négy meccs alatt két olyan csapattal is találkoztunk, akik stabil C. Ligások lehetnének... A B.E.F.U. egy fokkal gyengébb, mint az Afro Ninják, a védelmük között van különbség. Ennek is köszönhető, hogy több gólszerzési lehetőségünk volt, mint múlt héten. Nagyon valószínű, hogy ez a két csapat fog feljutni a C. Ligába. Azt mondom, hogy megint nem volt szerencsénk, Fortuna nem fogta kezünket és elég idegesítő egy-egy góllal kikapni. Bár tény, hogy Balázs többször bravúrosan védett, így nem született hokieredmény. Örülök, hogy egy ennyivel jobb csapat ellen is voltak gólszerzési esélyeink, amivel több-kevésbé élni is tudtunk. Nagyon sajnálom a sérülteket, hiszen valamilyen szinten ez is befolyásolta a lehetőségeimet. Remélem, hogy nem súlyos a sérülésük, bár állapotuk aggasztó, azért jó lenne, ha már az A.C. Mivan ellen pályára tudnának lépni. Ezzel a vereséggel valószínűleg búcsút mondhatunk a feljutásnak. Kétlem, hogy az Afro Ninják és a B.E.F.U. körbeverés áldozatává fog válni. Ennek ellenére mindent megteszünk, hiszen a Vastüdő-szív kötelez rá, hogy méltóképpen fejezzük be a bajnokságot. Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta a manager.

Jobbulást a sérülteknek!

Harmadik félidő

A mérkőzés utáni „taktikai értekezleten” Branko egy szomorú hírt jelentett be. Játékosunk határozatlan idejű ajánlatot kapott az egyik krakkói csapattól, amit anyagi és magánéleti okok miatt nem tudott visszautasítani. A vezetőség akceptálta a kérést, azzal a feltétellel, hogy egyszer visszatérve Magyarországra csak a Vastüdőben fog pályára lépni.

Branko! Az alábbi két videóval kívánunk sok sikert! Várunk vissza!

és (bár nem krakkóiak)

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat 

Hétfő este a veretlen és még gól sem kapó Afro Ninják ellen lépett pályára szeretett Csapatunk. Azt már péntek óta tudtuk, hogy Brankonak betegség miatt ki kell hagynia ezt a mérkőzést, de a többiek arra készültek, hogy bevegyék a sárga-kék mezesek hálóját. Köszönjük Szurkolóink jelenlétét! A kezdés egy kicsit kaotikusra sikerült, mert a másik párosítás játékosai csak nehezen és egy kis bírói nyomásra értették meg, hogy a szomszéd pályán játsszák le az aktuális mérkőzést (ide kattintva olvashatják el a beosztást).

Az utolsó takrikai értekezleten a Csapat megbeszélte a cserék forgatókönyvét és a Balázs - Pali - Vércse, Tusy - Csabi összeállítással vette fel a harcot a fiatal ellenfél ellen (a mi legfiatalabb játékosunk volt ugyanannyi éves, mint a Ninják legöregebbje...). Mezőnyjátékkal indult a mérkőzés, de már az első passzok után látni lehetett, hogy ellenfelünk játéktudása egy stabil C. Ligás csapat erejének fele meg. Nagy labdabirtoklási fölényt mutattak be, mi csak elvétve tudtuk támadást vezetni. Annak ellenére, hogy támadásainkban benne volt a veszély, sajnos lövésig nem nagyon tudtunk eljutni. Mindezek tetejébe Zoli - helyzetbe kerül, mellélőtt - megsérült... Az afrikai ninják többször körbelövöldözték a kaput, néhányszor Balázs is nagyokat mentett. Támadásban megpróbáltuk forgatni a Csapatot - sajnos - nem sok sikerrel. Amikor egy kicsit lanyhult az ellenfél fölénye, hátul egy az egyben megverték a védőnket és a ninja a hosszúba helyezett (0-1). A bekapott gól megkongatta a vészharangokat, így megpróbáltunk többet kezdeményezni. Szabadrúgásból sikerült is gólt rúgnunk, de a bíró - jogosan - nem adta meg a találatot, mert nem hangzott el a sípszó. Ez nem vette el kedvünket és Tusy az oldalvonalról erősen középre lőtte a labdát, ami megpattant egy hátvéden és így a kapuban kötött ki (1-1, (a támadó focit preferálja a szövetség, így játékosunknak ítéljük a találatot, pláne úgy, hogy a meccs végén a bíró annyit mondott, hogy „okos gólt rúgott!”)).

A második félidőben egy sokkal agresszívebb Afro Ninja jött ki a pályára, így nem volt meglepő, hogy előfordult, hogy hosszú percekig nem tudtuk átlépni a félpályát. Hősiesen védekeztünk és Balázs bravúrjainak köszönhetően tudtuk tartani az X-et. Ellenfelünk jól zárta le a területet, így pontatlanságunknak köszönhetően szinte semmi veszélyt nem jelentettünk a Ninják kapujára. Hátul nem sikerült felvenni a lendületből jövő embert, így ő megszerezte csapata és önmaga második gólját. Rögtön időt kértünk, megbeszéltük a tennivalókat és ezt megpróbáltuk a pályán is megvalósítani! Az elején nem sikerült, az utolsó 3-4 percben kapujához szögeztük az ellenfelet, de Balázs löketén kívül nem volt valódi gólszerzési lehetőségünk. Maradt a vereség...

A mérkőzés legjobb játékosa: Balázs.

Be kell vallani, hogy mai ellenfelünk megérdemelten szerzett három pontot! Talán az utolsó 3-4 perces nyomás miatt Fortuna nekünk is adhatott volna egyet, de reálisan nézve ma nem sok esélyünk volt a döntetlenre. Az Afro Ninjákat - ha komolyan veszik az egész szezont - nem sok csapat fogja megverni, sőt... Ma jobban játszottunk, mint az előző két fordulóban, de az ellenfelünk védekező harmadában elfogyott a tudomány. A megbeszélteket jól hajtották végre a fiúk, de a rutint ma legyőzte a gyorsaság. Okulni kell ebből az estéből, a jövő heti meccsre fel kell pörögni rendesen és alkotni valami nagyobbat! Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta közvetlenül a hármas sípszó után a manager.

Fiúk! Nem feladni, küzdeni tovább! 

Harmadik félidő

A mérkőzés után a srácok a szokásos szomjoltó helyiségben vettek részt egy Afterpartyn. Itt egyik emblematikus játékosunk - Zoli - bejelentette, hogy kedves feleségével - Janka - babát várnak. Így büszkén jelentjük be, hogy gyarapodni fog a Vastüdő családja! Ennek az örömhírnek az apropóján játékosaink több körön keresztül „gratuláltak” az ifjú apának, miközben a Csapat tagjai sokszor énekelték az alábbi nótát:

Még egyszer - ezen a fórumon is - szívből gratulálunk!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Beszélgetésünket azzal zárja, hogy még egyszer kiemeli: nagyon örül, hogy a csapat fenntartotta számára a helyet, és még soha nem volt ilyen motivált, mint most, ezért ég a bizonyítási vágytól. Fölösleges dolog hangsúlyoznia oly’ nagyon, hiszen süt minden mondatáról az elszántság – az ő fejében kicsit sem jár Szibéria, csak a győzelem és a győzelem. Négyszemközt csapatunk Harry Potterével, aki a hasonlatot a sebhelyes homlokú varázslóval határozottan visszautasítja, ám a bulváros ostromot rendületlenül állja, és természetesen készséggel válaszol minden kérdésre. Így megtudjuk, hogy mi igaz az érdekházasságáról, a winchesteres kötődéséről, elárulja, hogy mennyi gólt ígér a szezonra és hogy mi van a Reichstag alatt…


– Áron, üdv újra itt! Túl vagy egy amerikai, majd egy német vendégjátékon, mi az, ami mindig visszahúz téged a Vastüdőhöz?
– Ez nagyon egyszerű: a vezetőség döntése. Lejárt a kölcsönszerződésem, és ide tartozom. Ide, ahol mindig örömmel játszom.

– Az elmúlt hónapokban Nürnbergben szerepeltél, míg korábban Bostonban. Miben fejlődtél ezen időszakok alatt?
– Ki kell emelni, hogy a tengerentúlon és a Németországban is nagyon színes képzésben volt részem, hiszen a helyi kultúra mellett az amerikaiaknál megismerkedtem a mexikói, latinos felfogással, míg a németeknél volt török, svájci, osztrák, brazil légiós is, s mindez a pörgés és konkurenciaharc talán nem vált hátrányomra. Bostoni tartózkodásom alatt játszhattam például a Harvard pályáján is, nagy élmény volt.

– Olyan vagy kicsit, mint Harry Potter Roxfortban: mindig eltűnsz, majd a legváratlanabb időpontokon és helyeken bukkansz fel. Arra kérlek, hogy jellemezd magad egy kicsit szurkolóinknak!
– A Harry Potter-hasonlatot határozottan visszautasítom! Azt viszont elismerem, szeretném, hogy jobban megismerjék a nevemet. Mivel a többséghez képest később csatlakoztam a Tüdőhöz, még nem alakulhatott ki olyan intenzív kapcsolat köztem és köztük, ami elvárható lenne. Magamról annyit, hogy korábban legtöbbször védőként szerepeltem, de remélem, hogy ebben a szezonban az előrejátékommal és a góljaimmal is a kegyeikbe férkőzöm.

– Meglehetősen furcsa kéréssel álltál elő a szezon előtt, hiszen azzal fordultál a szakmai vezetéshez: ne a védelemben vegyenek számításba.
– Így van. A nürnbergi időszakom alatt előrébb szerepeltem, és ebből jó eredmények születtek. Úgy gondoltam, érdemes ezt megbeszélni, hátha itthon is bejön. Hálás vagyok, hogy az első meccsemen már ebben a szerepkörben bizonyíthattam.

– Játszottál egyébként már korábban csatárt?
– A Cikóban (Tolna megye, akkor másodosztály, Áron szülőfaluja – a szerk.) középpályásként, majd védőként szerepeltem, a középiskola alatt főleg középpályást játszottam, majd a Winchesterben hátul voltam, de barátságos meccseken, edzéseken szinte mindig amolyan támadó szellemű középpályást játszottam legszívesebben.

– Nos, akkor fel kell tennem a kérdést: hány gólt ígérsz a szezonra?
– Van tizenegy meccsünk, így ha lehetőségem lesz elöl szerepelni, akkor nyolc-kilencet reálisnak tartok.

– Kicsit még külső szemlélőként nézve milyennek látod a mostani Vastüdőt?
– Nagyon jó a garnitúra, így külön köszönet érte, hogy fenntartottak egy helyet számomra. Nagyon örülök, hogy nem kerestek új játékost a helyemre. A csapat magja jól ismeri egymást, így az összhanggal nincs gond. Továbbá, az is észrevehető a csapat játékán, hogy a holtszezont nem töltötte tétlenül, hanem edzéseket tartott. Ami nekem egyedül hiányzott korábbról, az a kicsit erősebb külső kontroll, egy olyan edző vagy ilyen típusú ember, aki – olykor keményen – meghatározza az irányvonalat. Legalábbis mielőtt kimentem volna Nürnbergbe, nekem így tűnt. Lehet, hogy ez azóta változott, de akkor olykor eluralkodott az össze-visszaság.

– Egyik erőszakosabb játékosunk Áron-átkot emlegetett azzal kapcsolatban, hogy veled még nem sikerült feljutni. Mit válaszolnál erre a kritikára?
– Csak mert arról az egy feljutásról lemaradtam? A válaszom: velem még soha nem estünk ki!

– Büszkén hirdeted winchesteres múltadat. Mit gondolsz, ez nem veszi ki magát rosszul?
– Ugyan már! (nevet) Amellett, hogy a Winchester–Vastüdő összecsapások voltak a mindenkori rangadók a Pázmányon, a két csapat a legjobb kapcsolatban volt egymással. Én nagyon szívesen gondolok vissza azokra az időkre, hiszen Pázmány-kupát és -bajnokságot nyertem a Winchesterrel. Volt bennem némi tüske amiatt, hogy az akkori csapatkapitányunk átpártolt, emiatt neki soha nem bocsátok meg, de ez már a múlt. (Ezen kijelentés személyeskedő hangvételétől a szerző nyomatékosan elhatárolódik! – a szerk.) Az pedig ugyancsak tény, hogy akkor a Winchester–Vastüdő volt „a” rangadó, hiszen mindkét csapatot a kolesz termelte ki. De úgy vélem, ma már aligha bánt bárkit is a csapatból a múltam, hiszen legjobb tudásommal igyekszem a Tüdőt segíteni.

– Kicsit át kell eveznünk a bulvárvonalra. Elmeneteled idején felröppentek különböző, azóta sem teljesen világos – se nem cáfolt, se nem megerősített – sajtóhírek, miszerint nemzetbiztonsági okokból kellett elhagynod a Vastüdőt és az országot. Mi igaz ebből?
– Hát az egész történet számomra sem világos teljesen, csak a szenzációhajhász Bulvártüdő kreálmánya. Németországi tartózkodásom alatt találkoztam ugyan a német parlament egyik munkatársával, aki mellesleg régi ismerősöm, ő megmutatta a Reichstag alatt található focipályát, ahol a miniszterek (valamint a biztonsági személyzet tagjai) szoktak játszani, de ajánlattételről szó sem volt.

– Értve. Ám még így is maradt bulvártéma, amin csámcsoghatunk: amerikai utad kapcsán egyik játékosunk megjegyezte, egy zsíros szerződésért még érdekházasságra is képes vagy. Reakció?
– Ha szigorúan az időrendet és a tényállást vesszük, akkor ez még igaznak is tűnhet. Ám az azóta eltelt idő bizonyítja, hogy ennél sokkal többről van szó, szóval vigyázni kell az ilyen mende-mondákkal.

– Egyik olvasónk szakértői véleményt kért tőled: ha marektingokokból betörünk a kiskereskedelembe, akkor milyen legyen a Vastüdő-pizza?
– Feltétlenül szalontüdő legyen rajta a feltét! Ez elég ütős is lesz.

– A többiekkel beszélgetve már többször felszínre került a téma, hogy jövőre tíz éves a Vastüdő. Te milyen ünneplést tudsz elképzelni ez alkalomból?
– Először is szerintem a Béla által felvetett edzőtábor nagyon jó ötletnek hangzik, ami ha jól sül el, jövőre is kiváló alap lenne. Másrészt a jubileumon szerintem visszatérhetnénk a gyökereinkhez, és ünnepelhetnénk Piliscsabán. Mondjuk kihívva az aktuális Pázmány-bajnokot vagy egy Jenő-válogatottat.

– Végszó: győzelem vagy Szibéria?
– Erre mit mondhatnék? Egyértelmű, nem?

 

Hétfő késő délután egy jól ismert ellenfél ellen kellett bizonyítani. Az El Ninoval eddig két meccsen játszottunk: a mérlegünk egy döntetlen és egy győzelem. A főszponzorunknak, a médiaosztálynak és a fuvarvállalatnak hála elkészült a Csapat új piros-fehér csíkos meze (a briósgyőriek is a mi mezünket vették alapul, amire csak Dini örökbecsűje jut eszembe, nekünk azért sokkal jobban áll), a gyártó a Csapat kapitányát még egy „C” betűvel is meglepte. Zöld mezes ellenfelünk, egyik legjobb játékosa, ezen a mérkőzésen a kapuban foglalt helyett.

Balázs - Peti - Branko, Áron - Zoli ötössel kezdtünk, Peti, Csabi, Bö, Pali és Tusy a kispadról követték a játékot. Labdabirtoklásban sikerült az El Nino fölé nőni, ennek köszönhetően egy-két helyzetecskét is ki tudtunk alakítani, bár ezek egyike sem hordozott komolyabb veszélyt magában, mert több pontatlan passz is becsúszott. Hátul egy védelmi hibát kihasználva előnyt szerzett magának a zöldek egyik játékosa és cimbalomszögből a hosszúba lőtte a labdát (0-1). Talán az első lövés volt, ami kaput talált... A sokkból viszonylag korán fel tudtunk ébredni, így nekigyűrkőztünk a fordítási hadműveletnek. Tusy labdát szerzett a félpályán, végigvitte és a kapusnak kötényt adva egyenlített (1-1). Nem telt el sok idő és már fordítottunk is. Branko tökéletesen robbant be egy jobb oldali szögletre és már nálunk volt az előny (2-1). Sajnos ennek nem tudtunk sokáig örülni, mert egy félpályás lövés a kapunkban kötött ki (2-2). Valljuk be, hogy ez sajnos kapushiba volt (kívánjuk Balázsnak, hogy a következő hibára is ennyit kelljen várnia!)...

A második félidő elején sem adtuk ki az irányítást, bár pontatlan passzainkat nem tudtuk csökkenteni, sőt talán... Helyzeteket nem nagyon tudtunk kialakítani, átlövéseinket pedig nagyon jól blokkolták az ellenfél védői. Az egyik támadó karral elsodorta (sajnos a bíró sporttárs ezt nem vette észre, de a védőket is meg kell fedni, hiszen ők a sípra vártak, pedig a játékot addig kell folytatni, amíg nincs sípszó) a labdát, így ezzel a „megoldással” ziccerben ki tudott lépni és nem hibázott (2-3). Ez a találat, enyhén szólva is megfogta a Vastüdőt... A támadásainkban továbbra sem volt meg az-az átütőerő, ami ilyen helyzetben megoldást tud kínálni. Görcsös erőlködésünk is belejátszott abba, hogy hátul nem figyeltünk és ellenfelünk megduplázta az előnyét (2-4). Időt kértünk, megpróbáltuk rendezni a sorokat, de az El Nino nagyon rutinosan tartotta a labdát, így mi  - Vércsének köszönhetően - csak a hármas sípszó előtti pillanatokban tudtunk kozmetikázni az eredménynek (3-4).

A mérkőzés legjobb játékosa: Tusy (a játékostársak döntésének értelmében).

Ez nem úgy jött össze, ahogy terveztük. Bár azt el kell, hogy mondjam, hogy - véleményem szerint - ezen a napon egy fokkal jobban játszottunk, mint a Rapid Tipli ellen. Sajnos néhány buta egyéni hiba eldöntötte a mérkőzést. Mi nem tudtunk a megfelelő fordulatszámon pörögni, de sajnos ezt már a meccs előtt is éreztem. Az mindenki számára világos volt, hogy az El Nino elleni meccsek valamiért nagyon nem akarnak nekünk összejönni... Valamit sürgősen változtatni kellene, ha komolyabb eredményt akarunk ebben a Ligában elérni. Góljaink nagyon szépek voltak, csak Balázst sajnálom, hogy talán csak 4-szer kellett védenie és 4-szer szedte ki labdát a hálóból. A jövő héten jönnek a Ninják, őket meccs előtt valamennyire feltérképeztük. Igyekeznünk kell, ha nem akarunk lemaradni az élmezőnytől! Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta a manager.

Jövő héten nyerni kell, mert az egyik játékosunk csak úgy hajlandó sört inni, ha előtte kikap a Csapat!

Köszönjük G-nek a szurkolást!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

03.05. 19:00 Vastüdő - Rapid Tipli 3:1 (1:0)

Gólszerzők: Branko, Zoli, Áron

03.12. 18:15 Vastüdő - El Nino 3:4 (2:2)

Gólszerzők: Tusy, Branko, Vércse

03.19. 19:00 Vastüdő - Afro Ninják 1:2 (1:1)

Gólszerzők: Tusy

03.26. 17:30 Vastüdő - B.E.F.U. 2:3 (0:1)

Gólszerzők: Branko 2

04.02. 19:00 Vastüdő - A.C. Mivan 2:0 (1:0)

Gólszerzők: Branko, Vércse

04.16. 18:15 Vastüdő - Los Ganadores 4:5 (1:3)

Gólszerzők: Pali, Bö, Peti, Vércse

04.23. 19:00 Vastüdő - L.É.C. 1:2 (1:0)

Gólszerzők: Áron

04.30. 17:30 Vastüdő - Móricz Öregfiúk 5:0 (2:0)*

Gólszerzők: Branko 5

05.07. 19:00 Vastüdő - NEFC 2:5 (1:1)

Gólszerzők: Pali, Zoli

05.14. 19:00 Vastüdő - Beverneki Farkasok 2:3 (0:2)

Gólszerzők: Áron, Bö

05.21. 18:15 Vastüdő - Susogós mackók 3:2 (3:0)

Gólszerzők: Bö, Pali, Csabi

Hétfő este Csapatunk számára is elkezdődött a bajnokság. Első ellenfélként Fortuna a Rapid Tiplit sodorta utunkba, múlt héten még nagyon elvertük őket, de most már tétmeccsen kellett bizonyítani, hogy jobbak vagyunk náluk. Szerencsére mindenki tudta úgy időzíteni programját, hogy el tudjon jönni a mérkőzésre. Több Szurkolónk is tiszteletét tette ma, amit nekik ezúton is köszönünk! A szakmai stáb egy része a mérkőzés előtt ellenfélnézőben járt, így hat csapatot tudott megfigyelni. Ezek később még magasztosabb célt fognak szolgálni!

A sok játékosnak köszönhetően két sorral és +1 emberrel tudtunk kiállni. Balázs - Tusy, Pali - Vércse - Csabi összeállítással kezdtünk, míg Branko, Zoli, Bö, Áron és Peti az oldalvonal mellett melegített. Magunkhoz ragadtuk az irányítást, de komolyabb ziccert nem tudtunk kialakítani, míg a helyzetecskékeinket Rajs magabiztosan hárította. A sorcserének is köszönhetően magasabb sebességi fokozatba tudtunk kapcsolni. Így egy megszerzett labdával Branko megindult és okosan a hosszúba gurított (1-0). A gól hatása meghozta az önbizalmunkat is, így már bátrabban lövöldözhettünk, de ez nem vezetett eredményre. A védelem magabiztosan állt a lábán, bár Balázsnak koncentrálnia kellett egy-két lövésnél.

A szünetben rendeztük a sorokat, ennek is köszönhetően egyre nagyobb fölénybe tudtunk kerülni. Rajsnak már két-három bravúrt is be kellett mutatnia az eredmény tartása érdekében. Azonban egy megpattanó labda Zoli elé került, neki pedig nem okozott gondot a hálóba továbbítani a laszit (2-0). Ettől egy kicsit megnyugodtunk és a Rapid Tipli kapusának okoztunk egy pár kellemetlen percet. Azonban a kihagyott helyetek, ziccerek megbosszulták magukat. Egy jobb oldali szögletet követően nem tudtuk felvenni a berobbanó embert, így megszületett Rajsék szépítő találata (2-1). Nem estünk kétségbe, folytattuk játékunkat, így növelni is tudtuk előnyünket. Egy - az ellenfél kapuja előtt - megpattant laszti, Áron a közelben ólálkodott és növelte előnyünket (3-1). Hiába a nagyobb labdabirtoklás: vagy Rajs védett, vagy játékosaink ne céloztak pontosan. A meccs eredménye nem változott, lesz ez még jobb!

A mérkőzés legjobb játékosa: a Szurkolók.

Először is gratulálok az ellenfélnek, mert sokkal jobban játszottak, mint a múlt héten. Mi viszont nem játszottunk jól, lehet, hogy túl sokan voltunk (elereszt egy félmosolyt - szerk.). Ez eléggé idény eleji forma volt, így biztos vagyok benne, hogy biztosan tudunk fejlődni, mint egyéni, mint csapat játékban. Több gólt is rúghattunk volna, de Rajst a legtöbb esetben nem tudtunk átverni. Szerencsére a rangadót megnyertük, így mostantól csak a következő mérkőzésre szabad koncentrálni! Láttuk egy pár ellenfelünket így azt mondhatjuk, hogy élet-halál harc lesz az első két feljutó helyért. Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta a manager.

Nyomatékosan kérjük a Médiaosztályt, hogy változtassa a tabellát elérési útvonalát és legyen egy új archívum a tavalyi eredményeknek!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Március 5-én, hétfőn, este 19 órai kezdettel Csapatunk is pályára lép az ELTE, D. Ligájában. Ellenfelünk - általunk jól ismert edzőpartner - a Rapid Tipli. Csapatunk létszáma bővült, hiszen Áron visszatért Németországból.

Áron újra itt van köztünk. Úgy vettem észre, hogy a német kiruccanás annyira nem ártott meg neki, így már nagyobb lesz a variációs lehetőségem. Nagyon jól sikerült a felkészülésünk! Bár ezzel a kijelentéssel óvatosan bánnék, hisz 2011 nyarán is jók voltunk, aztán láttuk, hogy milyen lett az ősz... Az ellenfelünket ismerjük, tudjuk, hogy mik a gyenge pontjaik, de az edzőmeccseknek „hála” ők is így vannak ezzel. Ismerjük a vezetőség és a Szurkolók elvárásait, amik egybeesnek a Csapat elvárásaival. Így nem akarok nagy szavakat használni, ki kell mennünk a pályára és kiköpni a „Vastüdőnket”! Bízom benne, hogy játékban előreléptünk, de remélem, nem fogunk begörcsölni! Nekünk az a fontos, hogy minden meccsen begyűjtsük a három pontot, de ezt nem csak elhinni kell, hanem be is kell bizonyítani! A pályán a játékot tartalommal meg kell tudni tölteni!. Várjuk a Tábort, hiszen egy ilyen rangadót nem lehet kihagyni! Hajrá Vastüdő! - mondta a manager az utolsó, zárt kapus edzést megelőzően.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat