A szezon utolsó előtti meccsén, a lehető legkésőbbi időpontban, lépett pályára Csapatunk a KPS nevű formáció ellen. „Csak” Peti és Vércse nem tudott megjelenni eme eseményén, így két cserével vághattunk neki az összecsapásnak. Külön köszönet illeti a Tábor két jeles tagját, hogy elzarándokoltak a Siket-pályájára!

Balázs - Pali, Bö - Zoli, Csabi formációval kezdtünk, míg Áron és Tusy a kispadon próbált életet lehelni a „csapatlabdába”. Sajnos számunkra nem indult jól a mérkőzés, mert kapusunk egy hárítás után beütötte a térdét, így a továbbiakban félig-meddig sérülten védett. Ez a kis malőr nem vette el a Vastüdő kedvét: egy szögletvariáció után Csabi tökéletesen érkezett és már vezettünk (1-0). Továbbra is megpróbáltuk uralni a játékot, ennek köszönhetően több kisebb-nagyobb helyzetecskét is ki tudtunk alakítani, de a befejezésekbe rendre hiba csúszott. A KPS is tartotta magát, de mi jól védekeztünk, nem hagytunk nekik területet, így csak elvétve tudták a frászt hozni Balázsra és a védelemre. Egyszer azért sikerült: egy kószának tűnő lövés először az egyik, aztán a másik kapufát érintette, mire hálóőrünk meg tudta szelídíteni. A spori azonnal jelzett, hogy a laszti nem volt bent.

A második félidőben, bár vezettünk egy kicsit feljebb toltuk a védekezést, próbáltunk még egy gólt elérni, mert éreztük, hogy ez így kevés lesz. Meg is voltak a helyzeteink, köztük egy-két ziccer, de... ezt nem hisszük el! Gyűrték egymást rendesen a felek, védőink kezdtek fáradni, így csapatvédekezésünk falán repedések keletkeztek. Ez abban nyilvánult meg, hogy egyre kevesebbszer tudtuk felvenni a támadókat, nem tudtuk lekövetni támadásaikat. Egy oldalberúgás után az egyik KPS játékos tökéletesen rúgta ki a hosszú sarkot (1-1). Az egyenlítést követően egy adok-kapokba kezdett átfordulni az összecsapás, nekünk is voltak helyzeteink (talán nagyobbak is) és nekik is, így szinte nyilvánvalóvá vált, hogy valószínűleg egy gól fog dönteni. Egy KPS akció közben labdát szereztünk, kontráztunk, csak az utolsó passz nem sikerült, az ellenfelünk visszakontrázott, nekik összejött (1-2). A hátrány tudatában mindegy-mindegy alapon egy az egyben hagytuk a védőinket a csatáraikkal, de elől szokás szerint a helyzetek kimaradtak...

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Bö.

Ennél a meccsnél idegesítőbb vereségünk még nem volt idén! És már megint egy gól... Minden a kezünkre játszott - egy darabig. Nagyon jól kezdtünk, vezettünk, kontrolláltuk a mérkőzést, szép gólt lőttünk. Sajnos a gyerekbetegségeink megint előjöttek, így nem tudtuk növelni az előnyt. Az első félidő végéig szinte sehol sem volt az ellenfél, bár azt hozzá kell tenni, hogy a két kapufánál Fortuna fogta kezünket. A második félidőben kezdtünk elfogyni erőben, ez meg is látszott a játék képén. Már nem úgy értünk oda egy-egy passzra, az első gól is tulajdonképpen így született. Ezután egy ki-ki meccs alakult ki, de míg mi elszerencsétlenkedtük a helyzeteket, addig ők legalább rúgtak egyet... Megpróbálunk tanulni a hibáinkból, az utolsó meccsen mindent kiteszünk a pályára a dobogós csapat ellen. Meglátjuk, hogy ez mire lesz elég! Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta a manager.

A jövő heti meccsel (19.15) lezárul az őszi bajnokság, így ekkor tartjuk a megszokott bankettet is. Természetesen Szeretettel Várjuk Szurkolóinkat!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat