Már megint ismerős csapattal találkoztunk kedd este. A Fekete Sereg volt az ellenfelünk, azonban a múlt heti meccsel ellentétben most már volt sérültünk is, cserénk is.

A szokott módon, a szokott felállással indítottunk, amit azért rögtön meg kellett változtatnunk, mert ellenfelünk védekező harmadunkban hagyta két csatárát. Ez annyiban segítette játékunkat, hogy Csapatunk két támadójának több helye maradt elől firkálgatni. Azonban az utolsó passzokba rendre hiba csúszott. Az első veszélyes – félpályáról leadott – lövésünk azonnal kapufát ért, de ez még sajnos nem gól... Az FS hórihorgas csatárát a mérkőzés elején egymás kisegítésével tudtuk semlegesíteni, de várható volt, hogy egy az egyben már nehezebb dolgunk lesz. Az idő előrehaladtával csak eljött az a pillanat, amikor védőnket sikerült megvernie, a labdát pedig a hosszúba zúdítania (0-1). A taktikáján egyik csapat sem változtatott, mindkét oldalon voltak lehetőségek, de Csapatunk jelenlegi állapotában ziccernek minősülő helyzeteinket nem tudtuk kihasználni...

A második félidő talán annyiban különbözött az elsőtől, hogy mindkét oldalon még nagyobbak lettek a csapatrészek közti rések. A helyzetek kialakítását az döntötte el, hogy melyik oldalon értek fel többen a támadással. Be kell vallani, hogy nekünk ez kevesebbszer sikerült. Egy ilyen akció végén a Fekete Sereg csatára – tevékeny hozzáárulásunkkal – megszerezte önmaga és csapata második gólját (0-2). ...és megint a szokott módon: nem lévén más választásunk változtattunk a taktikán és nekiveselkedtünk. Talán még gólt is tudtunk volna rúgni, ha eltaláljuk a kaput, ha meg már sikerült, akkor erőt is vigyünk a lövésben. Így csak annyit értünk el, hogy mindkét oldalon benne volt a gól a levegőben, de az eredmény már nem változott.

VT-barométer: 5.

„Támadójátékunk hetek óta gödörben van, míg hátul mindig találkozunk egy olyan csatárral, aki egy az egyben bármelyikünket megver. Ma is ezt láthattuk. A mérkőzés képe alapján két góllal talán nem, de eggyel mindenképpen jobb volt a Fekete Sereg. Mi pedig tovább keressük góllövő cipőnket... A vezetőségben az is felmerült, hogy mától Szabics Imrének nincs munkája, így lejöhetne hozzánk és egy-két biztos gólt érő technikát taníthatna Csapatunknak. Hajrá Vastüdő!” – mondta az assistant manager.

Köszönjük Doda és Heni jelenlétét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat