Kedd este egy régi ismerős ellen léptünk pályára. Néhány idénnyel ezelőtt már összecsaptunk az El Nino-val, bár akkor zöld mezük volt, most kékre váltottak. Negyedórával korábban érkeztünk a helyszínre, és csak jöttek és jöttek és jöttek a Vastüdő játékosai, így kezdésre három cserével álltunk fel.

Tapogatózó játékkal indult a mérkőzés, bár az El Nino inkább visszaállt és kontrákra várt, míg mi tudtuk, hogy kire kell igazán figyelnünk az ellenfél játékosai közül. Kétszer-háromszor sikerült is megállítani az ellenfél csatárát, de benne volt a levegőben, hogy nem mehet ez így a végtelenségig. Labdát vesztettünk a félpályánál, egy csel, egy lövés és máris hátrányba kerültünk (0-1). Ha eddig kontrákra játszottak, akkor a vezetés megszerzése után meg pláne. Sikerült is beleesnünk ebbe a csapdába. Egy bal szélről belőtt labda üresen találta a támadást követő kék mezest, akiről belső védőnk sikeresen lemaradt, meg is duplázta csapata góljainak a számát (0-2). Még sok volt hátra, de tudtuk, hogy nagyon nehéz dolgunk lesz! Először is rendbe kellett szednünk a védekezést, ami az idő előrehaladtával egyre jobban összeállt, így az ebből szerzett labdákkal ígéretes támadásokat tudtunk indítani. Egy ilyennek a végén Vércse indította Tusyt, aki rávezette a védőkre a labdát és passz helyett kilőtte a jobb felsőt (1-2). Több helyzetecskénk volt, de egyenlíteni nem sikerült.

A második félidőben felbátorodott az ellenfél, és letámadással, illetve a megszerzett labdákkal több veszélyes támadást is vezettek. Csapatunk úgy nézett ki, mint aki az öltözőben ragadt – időbe telt, míg felvettük a ritmust. Erre azonban rá is fáztunk... Egy kihagyott helyzetünket góllal büntette az El Nino: egy, a szélről belőtt labdába beleért az egyik csatár lába, így megint kettővel mentek (1-3). Szépen néztünk ki... Ekkor azonban Vércse meglebegtette virgácsait, bepassz középre, Tusy ziccerét szögletre menti a kapus. Vércse reagált a leggyorsabban, középre lövi a sarokrúgást és az üresen érkező Pali a jobb sarokba helyezi a bogyót (2-3). Végre felpörögtünk! Daráltunk tovább és szinte a következő támadással összejött az egyenlítés: Tusy tértölelő átadásába a kapu előtt belepiszkált Pali, így a laszti akadálytalanul gurult a kapuba (3-3). ...és még volt hátra kilenc perc! A maradék időben egyik csapat sem tudta bevinni a győztes találatot, mert helyzetek, sőt ziccerek sokaságát hagyták ki a futballisták. Így pedig elmondhatjuk, hogy elveinket feladva sok cserével nem kaptunk ki.

VT-barométer: 7.

„Rémálomként kezdtük mind a két félidőt, de míg az elsőben kettőt kaptunk, addig a másodikat >>megúsztuk<< eggyel. Pozitívum, hogy hármat tudtunk lőni, azonban ennyi góllal meg kellett volna nyerni a meccset. Egy átlagszurkoló, a találkozó minden hibájával együtt, valószínűleg egy izgalmas összecsapást láthatott. Fontos lenne, hogy már a következő meccsen megvalósuljon az, hogy teljes koncentrációval vágjunk neki a mérkőzésnek. Meglátjuk, hogy ebből mi fog kisülni... Hajrá Vastüdő!” – nyilatkozta az assitant manager.

Köszönjük Heni és G részvételét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat