A hétfői nap nem kezdődött valami jól. Reggel Budapestre is megérkezett az első hó, de bíztunk benne, hogy estére csak javul valamennyire az időjárás. Ez így is lett, de a nap folyamán az orvosi stáb több játékos engedélyét is visszavonta, így csak 4+1-en maradtunk. Ellenfelünk pedig az eddig 100%-os és listavezető Eastside volt, akik a kezdéskor még csak négyen voltak, de idővel megérkeztek a csapattársaik, így ők tudtak cserélni... A hideg idő ellenére Szurkolóink kitartottak, amit ezúton is köszönünk nekik!

Balázs - Pali, Tusy - Áron, Vércse kezdte a játékot és ugyebár cserére nem volt lehetőség. Tapogatózással kezdtek a csapatok. Ellenfelünk többször megtornáztatta Balázst, mi inkább körbelövöldöztük a kaput, bár Vércsének volt egy-két jó lövése, de ezeket a zöld-mezesek kapusa hárította. A játékosok érezhették, hogy ez akár egy egygólos mérkőzés is lehet, így mindkét fél nagyon ügyelt a védekezésre. Egy szögletet követően védőnk egy állítás után rúgta el a labdát, amit az Eastside csatára megszerzett, kontra, egy az egyben a kapussal és hátrányba kerültünk (0-1). Elkerülhető volt... A következő említésre méltó esemény Pali sérülése, de tudta, hogy nincs cserénk, így összeszorított fogakkal végigküzdötte a mérkőzést. A maradék játékrészben ellenfelünk nem nagyon erőltette a támadásokat, mi pedig nem tudtunk rést találni a kitűnően mozgó, fegyelmezett zöld-mezeseken.

A második félidő úgy folytatódott, ahogy az első abbamaradt. Gyűrték egymást a felek, kevés eredménnyel. Csapatunk inkább átlövésekkel kísérletezett, míg ellenfelünk kontrákat próbált vezetni. Amíg bírtuk erővel felvettük a harcot, küzdöttünk, de még szerencsénk sem volt. Vércsének egyszer "sült el" igazán a lába, de a kapufáról kijövő labda a kapus hátát érintve sajnos nem gurult a kapuba... Az egyre fogyó erő pontatlan passzokban nyilvánult meg, így folyamatosan csökkent az esélyünk arra, hogy egyenlítsünk. Öt perccel a mérkőzés vége előtt időt kértünk, Balázs pedig kiadtak az ukázt: „Snassz mindig egy góllal kikapni! Menjünk nekik és vagy egyenlítünk, vagy kapunk még egyet!” Ennek szellemében futottunk neki a maradék játékidőnek. Beszorítani nem tudtuk az Eastside-ot, aminek az lett a következménye, hogy lekontráztak minket: az első lövést még védte Balázs, a tovább perdülő labdát viszont már bekotorta a zöld mezes csatár (0-2). Itt éreztük, hogy ez a meccs számunkra elszállt! Becsülettel még végiggüriztük a maradék időt, de az eredményen már nem tudtunk kozmetikázni.

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Balázs.

Nagyon megijedtem, amikor kiderült, hogy csak egy kezdőcsapatnyi játékos áll a rendelkezésemre. Viszont nagyon büszke vagyok a srácokra, hogy így öten végigbrusztolták a mérkőzést. Úgy hallottam, hogy a vereség ellenére Szurkolóink úgy látták, hogy szinte ez volt a legjobb mérkőzésünk a szezonban! Sajnos kaptunk egy elkerülhető gólt, ami az ilyen "szinte" egygólos meccsen végzetes hiba. Elől már megint nem volt szerencsénk... Lelkesedésünkért és küzdeni tudásunkért megérdemeltünk volna egy pontot, de legalább is egy gólt. Most itt idézhetnék közhelyeket, de inkább nem teszem! Ilyen gólarányú vereségünk nem volt és legalább "nem annyira" bosszantó, mintha csak egy góllal kaptunk volna ki. Remélem, hogy a jövő hétre felépülnek sérültjeink, de legalább is egy részünk, mert necces újra 4+1-gyel nekifutni a jövő hétfőnek! Hajrá Vastüdő! - mondta a manager.

Bízzunk benne, hogy Szurkolóink továbbra is kiállnak mellettünk és segítségükkel november 5-én három ponttal tudunk lejönni a gyepről!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat