Szerda délután kellett meccselnünk a KPS ellen. A nap folyamán értesültünk róla, hogy Áron visszatért amerikai próbajátékáról (hivatalos ajánlat még nem érkezett érte) és készen áll a bevetésre. A fél hatos kezdés ellenére a megszokottól eltérően sokan voltunk: két cserével vágtunk neki a meccsnek, az ellen eggyel.

Balázs - Pali, Tusy - Csabi, Bö ötössel indítottunk, Áronon kívül még a kezdés előtt beeső Laci melegített az oldalvonal mellett. Tapogatózó játék vette kezdetét, de a KPS tagjai össze-vissza futkostak, mi megpróbáltuk a nyomukat követni. Ez többé-kevésbé sikerült is. Aztán egy átlövés megpattant az egyik védőnk lábán, ami így becsapta kapusunkat és a laszti a pipában kötött ki (0-1). Ez duplán rosszul jött, mert talán a játékosaink is érezték, hogy nincsenek kellően felpörögve a meccsre. Egy picit „felkeltünk”, amikor egyik játékosunk egy visszagurítás közben megsérült, így rövid lett a passz, amit a zöld mezesek csíptek el és kettő az egyben lejátszották (0-2). ...és akkor újra fel kellett kelni, de egy hatoson kívülről előtt labda két kötény szerezve a kapuban kötött ki (0-3). Szép félidő volt! Bár el kell mondanunk, hogy néha úgy fociztunk, mint a meccsünk előtt gyakorló alsós gyerekek...

A második félidő elején nagyon figyeltünk arra, nehogy megtartsuk szokásunkat és gólt kapjuk. Szerencsére ezt sikerült elkerülni! Játékban is javultunk, de ellenfelünk remekül tartotta az eredményt. Sőt számukra az volt az elsődleges szempont, de nyilván a támadásokról se mondtak le. Mi nem igazán tudtunk ziccert kialakítani, inkább csak próbálkozásaink voltak. Aztán Pali ívelése üresen találta Csabit, aki a sokadik helyzetét értékesítette, így legalább a szépítés összejött (1-3). Megpróbáltunk a következő percekben még egyet változtatni az eredményen, hogy hátha lesz lehetőségünk az egyenlítésre, de nem volt meg a kellő átütőerő a csapatban.

VT-barométer: 5.

„Sajnos ez a korai időpont és a napfény jelentősen befolyásolta teljesítményünket. Először Fortunát kell megszidnom, aztán meg a játékosokat. Elég lagymatagon álltunk bele a meccsbe, így ennek egyenes következménye volt, hogy olyan első félidőt produkáltunk amilyet. A második már jobb volt, persze az elsőtől csak jobb lehetett, de be kell vallani, hogy nem volt benne a meccsben az egyenlítés, még a második góltól is messze voltunk. Megbeszéljük a történteket és igyekszünk visszatalálni a helyes útra. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Kedd este, a szokott időben kezdte el Csapatunk a 2. mérkőzését. Érdekes eseményeknek lehettünk tanúi a sípszó előtt: 10 perccel a kezdés előtt még csak 1 játékosunk volt a pálya mellett, 8 perccel előtte már kettő, 4 perccel előtte már három, míg 1 perccel befutott a kapusunk és a másik védőjátékosunk. Gyors átöltözés után az egy, majd két cserével felálló FCFC ellen indult útjára a labda.

Balázs - Pali, Tusy - Csabi, Laci ötössel indítottunk és igyekeztünk nem pörgetni túl a játékot tekintettel arra, hogy hosszú a meccsidő... Tettük-vettük a labdát, miközben az ellenfél állandóan letámadott és még sokat is kellett futnunk. A szokásos taktikával még az ellenfél kapujáig is eljutottunk: távoli lövések formájában. Aztán egy visszagurítás után egyik védőnk már azt nézte, hogyan tudná indítani Palit, miközben sikerült egy kisebbfajta luftot rúgnia – szerencsére nem lett akkora, mint a tavaszi idényben az a bizonyos... A labda nem távolodott el nagyon a luftot rúgó játékostól, így a rárontó FCFC-sel küzdött a bogyóért, de pechjére az az ellenél maradt, aki hosszan tolta meg, így a kapujából kirontó kapusunk elrúgta volna a lasztit, de menet közben elcsúszott, így a csatár kötényben elrúgva megszerezte a vezetést (0-1). Leírva is komikusan jött össze a gól, de aki látta az bizony a hasát foghatta a röhögéstől, kár, hogy nem volt kedvünk nevetni... Öröm az ürömben, hogy a bekapott gól se vette vissza kedvünket a meccstől, így továbbra is úgy folytattuk a játékot, mint a gól előtt. Helyzetünk nem nagyon volt, de arra büszkébbek lehetünk, hogy ellenfelünk se tudta ránk kényszeríteni akaratát. Kapunk szinte egyáltalán nem forgott veszélyben.

A második félidőnek is úgy futottunk neki, hogy biztosak voltunk benne, hogy egy meccslabdánk biztos lesz: aztán az vagy bejön, vagy nem. A félidő első felében gyors egymásutánban összehoztunk három szabadot és mivel három a magyar igazság, ezért a harmadik Pali-lövés - két kötény után - már a kapuban kötött ki (1-1). Az egyenlítés összejött! Nagyobb fordulatszámra kapcsolt az ellen, aminek köszönhetően feljebb tolták a védekezésüket, így óriási hely volt az utolsó emberük és a kapus között. Mire feleszméltek volna, hogy ezen változtatni kellene Laci az oldalvonal mellett, a térfelük közepéről eltekerte a hosszúba a lasztit (2-1). Gyönyörű gól volt! Már vezettünk, de még hátra volt egy fél félidő. Most már idegesek is voltak az FCFC tagjai: folyamatosan cserélték a játékosokat, és helyüket a pályán, de Csapatunk futballfilozófiájához híven tökéletes védekezést mutatott be. Talán nem is volt olyan momentum, amikor lecseleztek volna valamelyikünket. Négy perccel a vége előtt kikértük időnket: sokat nem beszéltük... A maradék időben a foci törvénye szerint azonban nyilván volt egy lehetőségük az egyenlítésre, de akkor Balázs tökéletesen robbant ki kapujából és megmentett két pontot a Csapatnak.

VT-barométer: 9.

„Azt folytattuk, amit a múlt héten elkezdtünk. Nagyon büszke vagyok a fiúkra, pláne, hogy csere nélkül sikerült győzni. A Csapat lelkierejéről mindent elmond, hogy egy óriási védelmi hiba után kapott góllal vezetést szerzett az FCFC, de mi fordítani tudtunk. Mondjuk nem volt akkora nyomás a játékosokon, mint az United ellen, de nagyon oda kellett figyelni. A második félidőben annak ellenére, hogy rúgtunk két gólt és megfordítottuk a meccset, a védekezést kell kiemelnem: szinte tökéleteset alkottunk. Megyünk tovább a megkezdett úton, Hajrá Vastüdő!” - mondta a lefújás után az assistant manager.

Köszönjük G Úrnak a részvételt!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Kedd este a Vastüdő számára is elkezdődött a bajnokság, első ellenfelünk a Mechanical United volt. Különböző okok miatt a mérkőzés előtt még az is kérdéses volt, hogy ki tudunk-e állni, de aztán annyian lettünk, hogy még egy cserére is futotta. Bár hozzá kell tennünk: Csabi betegen, Zoli térdgéppel és majd egy évnyi kihagyással indult csatába. Ellenfelünk tiszta feketében és pluszban vagy két cserével állt fel.

Balázs – Bö, Tusy – Csabi, Laci összeállításban indítottunk és átengedtük a területet ellenfelünknek. Felvettük az embereket és kisegítettük egymást, ha úgy adódott. Márpedig többször is úgy adódott, de egy-egy tüdős láb mindig odaért. Próbáltunk támadni is: főleg átlövésekkel, ziccerbe nem igazán kerültünk, bár kapufát csak sikerült rúgnunk. Aztán végre Zoli is pályára lépett, aki egy kis bemelegítő, zavaró futkározás után a balösszekötő helyén üresen találta magát és a rárontó kapus mellett, felett a bal alsóba ragasztotta a lasztit (1-0). Nem volt bennünk a gól, de ha már megszereztük, akkor csak nem adhatjuk vissza! Érezhetően nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt az ellen, de ez csak nekünk szokott jót tenni. A vezetés tudatában magabiztosabban járattuk a labdát az ellenfél kapuja előtt. Ha máshogy nem ment, akkor visszapasszoltuk az utolsó emberünknek, aki már a mi térfelünkön álldogált. ...és ekkor olyan dolog történt, amit még unokáinknak is mesélni fogunk: visszapasszoltuk a labdát a félpálya vonalánál, a bal futó helyén álldogálló Bönek, aki gondolt egyet és ÓRIÁSI GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL-t ragasztott a bal felsőbe (2-0). Cristiano Ronaldonak üzenjük, hogy jöjjön és vegyen különórákat a Vastüdő „leggyorsabb emberétől”! A játékrész maradék idejében lassítottuk a játékot, nem ragaszkodtunk a fej nélküli előrerohanáshoz, az eredmény nekünk tökéletesen megfelelt, míg a Mechanical United nem tudott ziccert kialakítani Balázs kapuja előtt.

A második félidőt is úgy kezdtük, ahogy az elsőt befejeztük, bár a szünetben nem tudtunk annyi oxigént magunkhoz venni, amennyire szükségünk lett volna... Nagyon figyeltünk, hogy a játékrész elején ne essünk abba a hibába, mint a tavalyi szezon alatt többször is, ennek eredményeképpen sikerült megvédenünk a kapunkat a góltól. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy ebben Balázs hathatósan közreműködött és egyszer Fortuna is mellénk állt. Nem feccöltünk sok energiát a támadásokba, de mivel a fekete mezesek eléggé feltolták a védekezésüket, így nekünk is több helyünk maradt elől, de helyzeteinket nem tudtuk ziccerre váltani. A félidő közepén Balázs gondolt egyet és kidobta magának a labdát, majd kapura tűzte a lasztit, ami megpattant egy United játékos fején, ez becsapta a kapust, így a bogyó a hálóban kötött ki (3-0). A legszebb az egészben, ha nincs a megpattanás, akkor érvénytelen a gól, de ez minket egy cseppet sem érdekelt! Ez a találat végképp elkedvetlenítette az ellenfelet, akik még becsületből támadtak, de igazi átütőerő már nem volt a játékukban. Sajnos a végén egy hosszú indítás után Zoli megint lesérült..., így csere nélkül kellett lehoznunk az utolsó perceket, ami már igen nehezünkre esett.

VT-barométer: 9.

„Nagyon büszke vagyok a Csapatra, ez férfimunka volt! Sajnálom Zoli sérülését, remélem, hogy még látjuk a pályán... A srácok tökéletesen megvalósították azt a taktikát, amit előzetesen megbeszéltünk. Persze kellett egy kis szerencse is, de az annak van, aki megdolgozik érte. És akkor „A” gól: csodálatosan találta el Bö a lasztit, annak meg külön örülök, hogy nem vaktában előrevágott labda volt, hanem tudatosan célozta meg a kaput. Ilyen labdaívet talán csak CR-től látunk, a kapus mozdulni sem tudott. Nagy kár, hogy ezt nem tudtunk videóra rögzíteni... A győzelem pedig a Vastüdő aranyoldalaira kívánkozik! Nem szabad elszállni, ma még ünneplünk, holnaptól már a következő meccsre koncentrálunk. Hajrá Vastüdő!” – mondta a mérkőzés lefújása után a manager asszisztense.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

IX. 9. 19:45 Vastüdő – Mechanical United 3-0 (2-0)

Gólszerzők: Zoli, Bö, Balázs

IX. 16. 19:45 Vastüdő – FCFC 2-1 (0-1)

Gólszerzők: Pali, Laci

IX. 24. 17:30 Vastüdő – KPS 1-3 (0-3)

Gólszerzők: Csabi

IX. 30. 19:45 Vastüdő – Extra 1-1 (0-1)

Gólszerzők: Áron

X. 7. 17:30 Vastüdő – Hanyatt SL 2-1 (1-0)

Gólszerzők: Áron, Pali

X. 14. 18:15 Vastüdő – Nem jöttek el 5-2 (2-1)

Gólszerzők: Csabi, Pali 2, Laci 2

X. 21. 19:45 Vastüdő – Sajtburger SV 1-3 (0-1)

Gólszerzők: Pali

X. 28. 18:15 Vastüdő – Forza Bázzz 1-2 (1-0)

Gólszerzők: Áron

XI. 4. 17:30 Vastüdő – FC.DiaBeaters 4-5 (1-2)

Gólszerzők: Bö, Laci 2, Áron

X. 11. 19:45 Vastüdő – Fekete Sereg 0-3 (0-1)

Gólszerzők:

XI. 18. 18:15 Vastüdő – Statikus Gumirugók 2-4 (1-2)

Gólszerzők: Pali 2

A bajnokság utolsó fordulójában a Csabai Kolbászok ellen lépett pályára együttesünk. Nyárias idő, jó hangulat, hetes kezdés - minden adva volt a sikerhez. A kezdéssel aztán problémák akadtak, mert két A. Ligás csapat meccsét és a mi meccsünket egy időpontra szervezték, ment a telefonálgatás, míg végül is mi kezdtünk később. Vércse nem tudott eljönni, de Branko itthon volt, így ő is lejött pötyögni.

Balázs - Peti, Pali - Branko, Bö ötössel nyitottunk. Tettük-vettük a labdát, állandó nyomás alatt tartottuk az ellenfelet. Ha ők hozták fel a lasztit, akkor visszatámadtuk, mert tudjuk, hogy „könnyebb előre futni három métert, mint vissza hatvanat” (by Pintér Attila). Kisebb helyzeteink, szögleteink voltak, de fiaink pontatlanul céloztak. Aztán hipp-hopp és egy szögletvariáció után Pali gólt rúgott (1-0). Nem volt hiábavaló az a sok gyakorlás! Egy picit felpörgette az ellen, de jól reagáltuk le a CsK fordulatszám-növekedését, így magabiztosan tudtunk labdát járatni. Talán ennek is köszönhető, hogy addig-addig szorítottuk vissza őket, amíg egy rossz passz a kapusnak, így Laci az üres kapuig gyalogolhatott a labdával (2-0). Ezzel a megnyugtató előnnyel lehoztuk a félidőt.

A második játékrészben is domináltunk és még gólokat is tudtunk lőni. Kezdődött azzal, hogy lemásoltuk az első gólt megelőző szögletvariációt, csak a másik oldalról: szöglet, Pali érkezik és a változatosság kedvéért ballal a kapuba helyezi a lasztit (3-0). Magabiztos vezetésünk tudatában egy kicsit felpuhult a védekezésünk, nagyobb figyelmet fordítottunk a támadásokra, így Balázsnak be kellett mutatnia egy-két védést. A támadójátékunk fegyvere az volt, hogy már az ellenfél térfelén labdát tudtunk szerezni. Ennek volt például köszönhető, hogy Branko hozta fel a labdát - Tusy eltakarta a kapus elől a kilátást -, így pedig „lengyel légiósunk” gólt rúgott (4-0). Csordogált a mérkőzés, ellenfelünk mindent megpróbált és lelkesedésüket siker koronázta (4-1). Azonban rögtön a középkezdés után Pali úgy gondolta, hogy keretbe foglalja a meccset és a Csabai Kolbászok díszkísérete mellett gólt rúgott (5-1).

VT-barométer: 8.

„Nagyon örülök, hogy mindenkinek lehetőséget tudtunk adni. Ezen a meccsen nem igazán izzadtunk meg, akár még több góllal is nyerhettünk volna. Egészében véve meg vagyunk elégedve az idénnyel. Igazából két vesztes meccs miatt bosszankodhatunk, valamint az első meccs gólaránya túlzó. Egész idényben azért hajtottunk, hogy átbillenjünk pozitív gólarányba. Örülök, hogy csak összejött! Azért Pali teljesítménye előtt megemeljük a kalapunkat: 9 meccs, 9 gól - nem semmi! Most jön a szünet, majd az edzőtábor, hogy ősszel teljes erővel vessük bele magunkat a bajnokságba! Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Köszönjük Szurkolóink biztatását!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Minden csapatnak kell legalább egy meccset játszania szerdán, számunkra az utolsó előtti fordulóban jött el ez a pillanat. Ellenfelünk a jól ismert KPS nevű csapat volt, de sok sikerélményben még nem volt részünk ellenük. Egész nap elég ronda volt az időjárás, így csak abban bízhattunk, hogy minket nem kap el az égi áldás - nem kapott. Csabi már ki tudott látogatni az Estadio da Hauszmannra és még két cserénk is volt.

Balázs - Pali, Bö - Áron, Vércse ötösfogattal álltunk fel. Ellenfelünk indította a játékot, azonban villámgyorsan labdát szereztünk, Vércse elszáll a jobb szélen, bead és az üresen ácsorgó Áron a kapuba továbbítja a lasztit (1-0). Így kell kezdeni a mérkőzést! Majdnem kiegyenlítettek: a KPS térfeléről előrevágtak egy labdát, ami megtréfálta Balázs, de szerencsénkre a laszti a keresztlécről visszapattant a mezőnybe. Vezetésünk tudatában se adtuk fel taktikánkat: félpályánál felvettük az embereket és minden támadáskezdeményezésüket még csírájában elfojtottuk. Védekezésünk szilárd volt, kapusunknak talán csak kidobásokkal kellett foglalkoznia, azonban a KPS támadói állandóan futkároztak a térfelünkön, így nekünk is résen kellett lenni. Okosan és ügyesen csináltuk, meg kell hagyni!

A második félidő elején nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt az ellen, de nem hagytuk magunkat és lemásoltuk az első gólunkat, azzal a kitétellel, hogy Vércse most középről tette ki Áronnak a lasztit, amivel csatárunk megduplázta saját, illetve csapata góljainak a számát (2-0). Lélektanilag nagyon fontos találatot szereztünk! A meccs további része már csak arról szólt, hogy mezőnymunkával feltartóztattuk a KPS támadásait, mi pedig nyilvánvalóan kialakítottunk egy pár helyzetet, de annak rendje és módja szerint ki is hagytuk őket. Talán Vércse, kidobás utáni helyzete volt ezek közül a legnagyobb.

...ami még fontos: az előző fordulóban elszállt láb is megtalálta gazdáját!

VT-barométer: 7.

„Tökéletesen kezdődött számunkra mind a két félidő. Ezeket a gólokat lélektanilag nagyon fontos pillanatokban szereztük, ami meghatározta a meccset. Nagyon örülök, hogy kétszer is le tudtuk játszani a háromszögelést és Áron végre be tudott találni. Bár már csak egy forduló van hátra, a lényeg, hogy megtörte hosszan tartó gólcsendjét. Az utolsó fordulóban se ártana nyerni, mert legalább - talán - pozitív lehetne a gólarányunk. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Köszönjük Szurkolóink jelenlétét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Kedden a bajnokság sereghajtója (In Clever) elleni mérkőzéssel kezdődött a forduló. Van két cserénk, szép fodballidő - mi kell még?

Balázs - Pali, Bö - Vércse, Áron ötössel indítottunk és rögtön letámadtuk az ellent. Ez nem megszokott tőlünk, de most tudtuk, hogy így kell cselekednünk. Ennek meg is lett az eredménye: ellenfelünk nem tudott átjönni a félpályán, míg mi óriási nyomás alá helyeztük az In Clever-t. Voltak passzaink, helyzeteink, de klasszikus ziccert nem igazán tudtuk kialakítani - valami miatt hiányzott az utolsó passzoknál a koncentráció. Aztán addig-addig járt körbe a labda, míg Vércse távolról okosan elcsavarta a hosszúba a lasztit és meglett a vezetés (1-0). Természetesen továbbra is támadásban maradtunk és veszélyesen is játszottunk, de nem sikerült növelni az előnyt. Pedig kellett volna!

De aztán a második félidőben... Támadásban továbbra is nyomás alá helyeztük az ellenfelet és ennek meg is lett az eredménye. Persze kellett hozzá Bö Csikar-szögből leadott lövése, ami védhetetlenül csapódott a hálóba (2-0). Lehet, hogy ennek hatására, de egyre-másra alakítottunk ki helyzeteket szép támadások után. Egy tökéletesen lejátszott akció végén Pali került szembe a kapussal, lövését védte az In Clever hálóőre, de a laszti begurult a kapuba (3-0). Nem álltunk le, de nem is volt nehéz dolgunk: szélre le, majd bepassz középre, aztán lesz, ami lesz. Egy ilyen akció után Vércse önzetlenül gurított játékostársához (nevét fedje jótékony homály!), aki hatalmas luftot rúgott... Megköszönhetjük a többieknek, hogy ez nem vetette vissza a Csapatot. Tovább daráltunk, majd egy kapu előtti kavarodás után Lacinak sikerült óriási gólt ragasztania a pipába - a gólvonalról (4-0)! Már csak egy pár perc maradt, amikor Pali megelőző szerelésével gólhelyzetbe került és nem is hibázta el a ziccert (5-0). Csak azt sajnálhatjuk, hogy nem lett kétszámjegyű a vége...

VT-barométer: 7.

„Megérdemelt győzelem volt, de nagyon sajnálom, hogy nem sikerült több gólt lőni, mert akkor talán még a gólkülönbségünk is pozitívvá vált volna. Balázsnak szinte semmi dolga nem volt, bár egy egészpályás, előre vágott labda majdnem megtréfálta. Na az még szép lett volna! Külön öröm, hogy most tényleg voltak passzaink, néha még mi is csak ámultunk a kispadon, hogy ilyet is tudunk. Még van két forduló, aztán meglátjuk, hogy milyen eredményt sikerül elérni a következő meccseken. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Kedd este a bajnokságot vezető és veretlen, de tavaly ősszel általunk egyszer már megvert FCFC volt az ellenfelünk. Az időjósok ígérték az égszakadást, de mi ezt megúsztuk, bár Pali és Balázs nélkül kellett nekivágni a meccsnek. Reaktiváltuk Takit, így legalább kapusunk volt!

Taki - Peti, Bö - Áron, Vércse ötösfogattal kezdtünk. Természetesen a listavezető nekünk esett, így eléggé „RúgdElőreFC”-t játszottunk. Ennek sajnos meg is lett a böjtje, mert az oldalvonalhoz kiszorított játékosunk csak középre tudta belőni a labdát, amire kapusunk nem ért ki, ellenben az ellenfél csatára igen, így meg is szerezték a vezetést (0-1). Így már kimondottan nehéz helyzetbe kerültünk. Azonban Csapatunk csak nagyon ritkán adja fel, így megpróbáltunk visszajönni a meccsbe. ...és tényleg elkezdtünk focizni! Kapufákat rúgtunk, helyzeteket, ziccereket alakítottunk ki - természetesen mindegyiket kihagytuk... Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azért labdabirtoklásban magasan fölénk nőtt az ellenfél, így nem volt meglepő, hogy az FCFC csatárai többször is tisztára játszották magukat és akkor Taki be tudta bizonyítani, hogy ő bizony nem portás! Neki - és a kapufáinknak - köszönhető, hogy csak egy gól született az első félidőben.

Na de a másodikban! Éppen elkezdődött a félidő, amikor labdát szereztünk, kettő az egyben támadtunk, Áron Lacihoz passzolt, aki eltette a kapus mellett a bogyót a bal alsóba (1-1)! Egy kicsit megzavarodott az ellen és mi profi módjára ráéreztünk erre: Vércse oldalberúgása üresen találta Lacit, aki kíméletlenül bevágta - a változatosság kedvéért - a jobb felsőbe (2-1)! Most már nem csak megzavarodott, hanem be is pipult az FCFC. Gyorsítottak, amúgy se lassú játékukon, míg mi már lassan a fülünkön vettük a levegőt. Sajnos egy egyéni akció után egyenlítettek is (2-2). Innentől kezdve pedig jött a sírás-rívás, mert ellenfelünknek nem tetszett, hogy mi oldalpasszokkal lassítottunk, amúgy se gyors játékunkon - de hát ilyen a foci! Közben Taki minden sarokra tartó lövésre leért, így pedig egyre több szögletet rúghatott az ellen. Egy ilyen kavarodás utána büntetőterület előtt vagy 10 centivel az egyik csatáruk eljátszotta a nagyhalált és jöhetett a szabad. Szinte a gólvonalra kellett állnunk, Taki és Bö fejét éppen kikerülte a hatalmas lövés, ami végül a kapufán csattant. ...és még volt hátra vagy hat perc... Közben Tusy úgy gondolta, hogy az „élet-halál” meccset vívó ellenfél ellen a pálya közepén bemutatja milyen az, amikor egy FCFC játékost öt másodpercen belül ötször kell elküldeni gyufáért - megtette (miközben a csapattársak szíve minden csel után kihagyott egyet)! Majd haláli nyugalommal visszapasszolta a lasztit Bönek. Nem sokat kellett volna kibírni, nőtt a felszültség, gyakoribbá váltak a beszólogatások. Miután már a fülünkön se tudtuk venni a levegőt, az FCFC csatára lefordult védőnkről, elhúzta kapusunk mellett és megszerezte a vezetést (2-3). Sajnos innentől kezdve szinte borítékolható volt, hogy ebből nem lesz pontszerzés! Megpróbáltuk, de labdabirtoklásban amúgy sem voltunk jók, így ziccerben lépett ki az ellenfél csatára, visszarúgta a labdát, de meg nem értés alakult ki játékosaink között és megduplázták az előnyüket (2-4). Még volt hátra 2-3 perc és az FCFC megpróbált kitömni minket, de ezeket a próbálkozásokat már csírájában elfojtottuk.

VT-barométer: 6.

„Ez a meccs is megmutatta, hogy nem véletlen az FCFC első helye. Sajnos felőröltek minket! Persze a sok futkározásuk miatt több helyzetük volt, de Taki meccsben tartott minket. Egy ilyen meccsen Fortuna sem ártana, ami támadásban most nem volt velünk. Ha jól emlékszem, akkor Áron három lövése után is kapufa lett... Mondjuk személy szerint ellenfelünk hisztijétől eltekintettem volna, pláne, amikor már vezettek, de ez benne van a futballban. Még három meccs hátra van az idényből, meglátjuk, hogyan jövünk ki belőle. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Köszönjük Heni és G jelenlétét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Kedd délután Csapatunk Egyetértés DSK elleni összecsapásával kezdődött a forduló. Bár szinte egész nap esett az eső, a kezdés előtt pár órával elállt, így egy picit csúszós minőségű műfüvön kellett maradandót alkotni. Nálunk két csere, az ellenfélnél egy se - jó kilátások.

Balázs - Pali, Bö - Áron, Vércse ötössel indítottunk és valahol ott folytattuk, ahol a Statikus Gumirugók ellen a 30. perc környékén abbahagytuk. Ment a tiki-taka, lábról-lábra járt a labda. A védekezéssel szinte nem is kellett törődnünk, mert ellenfelünk egész egyszerűen nem is jött át a félpályán. Mi pedig támadtunk rendületlenül, de vagy a kapus vagy a kapufa megakadályozott minket a vezetés megszerzésében. Még a kapu torkából(!) is sikerült mellé rúgni... Viszont ami nem sikerül az egyik oldalon bemegy a másikon: először jött át a félpályán az EDSK, átlövéssel próbálkoznak, ami megpattan két védőn, így pedig Balázs tehetetlen (0-1). Mire sikerült felocsúdni, labdát vesztettünk az ellenfél térfelén és kettő az egyben megoldották (0-2). Kétszer jöttek át a félpályán... Egy picit megtorpantunk, mert vagy még kétszer sikerült átjönniük, de ezekből már szerencsére nem kaptunk gólt. Vércse aztán dühből bikázott egyet és szépítettünk (1-2). A változatosság kedvéért az EDSK úgy gondolta, hogy megint átjön a félpályán és a változatosság kedvéért megint gólt rúgtak (1-3). Ez már kezdett rémálomhoz hasonlítani! Pedig ilyen jól talán még nem is játszottunk ebben a szezonban! ...és szerencsénkre Vércse megint megvillant, így tudott kozmetikázni az eredményen (2-3).

A második félidőben jött az, amiből már azt hittünk, hogy kinőttünk: útjára indítja a labdát az Egyetértés, mi pedig gólt kapunk (2-4). Innen aztán számunkra már csak egy lehetőség maradt: támadás! Sok mindent tettünk annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk az ellenfélhez. Ennek egyik állomása volt, hogy Bö kapufát rúgott, ahonnan a labda az EDSK védőjére pattant, majd onnan a kapuba (3-4). Továbbra is megvoltak a helyzeteink, ziccereink, de az ellenfél kapusa mindent védett. Az idő előrehaladtával az idegesség is felütötte a fejét a játékosok között, valamint ezzel párhuzamosan az erőnlétünk is fogyóban volt. Sajnos egyenlíteni már ne sikerült. 

VT-barométer: 6.

„Ezt a rossz érzést kell elviselniük azoknak a csapatoknak, akik ellen 6-7 lövésből lövünk négy gólt és megnyerjük a meccset... Hiába pressingeltünk, ellenfelünk kapusa szinte mindent hárított. Sajnos a második félidőben elég korán lettünk idegesek, pedig egy kis nyugalommal sokkal többet érhettünk volna el. Azt is be kell látni, hogy nem tudtunk megfelelően élni a plusz két embernyi cserével, pedig a fáradó ellenféllel szemben a gyakoribb cserék talán segíthettek volna. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Köszönjük Dr. Heni részvételét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Kedden megfelelő, ám szeles időben játszottunk a Statikus Gumirugók ellen – legalább nem voltak ismeretlenek. Ők egy, mi két cserével álltunk fel.

Balázs - Pali, Tusy - Áron, Vércse ötössel indítottunk. Mintha nem is a Vastüdő játszott volna, hanem valamilyen tiki-takás csapat. Lábról-lábra járt a labda, kezdeményeztünk és mezőnyfölényt harcoltunk ki. Megpróbáltuk csírájában elfojtani ellenfelünk támadásépítéseit, ami egészen jól sikerült. Balázsnak szinte csak a kidobásokkal kellett foglalkoznia és pluszban egy-két apró trükköt is bevetett. Természetesen bízunk benne, de ilyenkor egy pillanatra mindenkiben megáll az ütő. Helyzetkihasználásunk nem igazán volt jó... Konkrétan egy-egy ütemmel mindig rövidebb vagy hosszabb volt a passz, de olyan is előfordult, hogy nem találtuk el a kaput. Aztán addig-addig járattuk a labdát, amíg Vércse megindult, körömpasszal kiugratta Palit, aki ballal a kapus lábai között a hálóba helyezett (1-0). Éreztük, hogy még kell legalább egy gólt szerezni, így ennek megfelelően továbbra is nyomás alatt tartottuk az ellent, de nem tudtuk megduplázni az előnyt.

A második félidő ott folytatódott, ahol az első abbamaradt. Feszes védekezés, labdaszerzés és kontra. Persze gólt nem tudtunk lőni: vagy a kapus védett, vagy blokkoltak, vagy egész egyszerűen nem találtuk el a kaput. Az idő előrehaladtával idegesebbé vált a játékunk, amit remekül használt ki az SG. Egy darabig még tudtuk kontrollálni a mérkőzést, de az utolsó nyolc-tíz percben szinte már csak a védekezésre koncentráltunk, mert a Statikusok mindent egy lapra feltéve támadtak. Csapatunk nem arról híres, hogy megtörne egy ilyen nyomás alatt, így szinte veszélyes Gumirugók helyzet nélkül tudtuk lehozni a meccs utolsó perceit. Bár azt hozzá kell tenni, hogy az összecsapás utolsó lövése nem sokkal kerülte a kapunkat...

VT-barométer: 7.

„Meg kell emelnem a kalapomat a Csapat harminc percnyi teljesítménye előtt. Persze ekkor is voltak hibák: például nem tudtunk több gól lőni. A meccs utolsó negyedében érthetetlen módon elkezdtünk kapkodni, visszaálltunk és nagyobb területet engedtünk az ellenfélnek. Persze az fontos volt, hogy védelmünk stabilan állt a lábán. Ezen a meccsen a három pont a lényeg és megyünk tovább az újra megtalált úton. Hajrá Vastüdő!” – mondta az assistant manager.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

A keményebb ellenfelek után velünk egy szinten lévő csapattal kellett megküzdenünk kedd este. A Dzsiájzsókat ismertük, hiszen az őszi szezonban döntetlent látszottunk velük. Látszott, hogy ez az időpont jobban megfelel a Csapat tagjainak, hiszen négy cserével tudtunk kiállni.

Balázs - Peti, Pali - Csabi, Áron ötössel indítottunk. Tettük-vettük a labdát, odafigyeltünk a védekezésre és abból megpróbáltunk okosan támadni. Ez csak többé-kevésbé sikerült (egy fokkal talán mi voltunk veszélyesebbek), de úgyis fogalmazhatunk, hogy kiegyenlített játék zajlott a pályán. Már kezdtünk megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy itt nemhogy gólokat, hanem igazi ziccereket se fogunk látni, amikor Csabi megvillant. Kapott egy labdát a bal oldalon, viszont eléggé kisodródott, azonban ballal még így is kapura tűzte a lasztit, ami a kapus feje felett a léc alá vágódott (1-0). Ezt még a profik is megirigyelték volna! Egy kicsit megnyugodtunk, ellenfelünk nem volt igazán veszélyes kapunkra, de elég volt egy apró figyelmetlenség - kb. 2-3 centi hiányzott, hogy védőnk elrúgja a labdát - és kiegyenlítettek (1-1). Az egyenlítés után még voltak helyzetecskéink, de az utolsó passzok megakadályozták azt, hogy ziccerbe tudjunk kerülni.

A második félidő úgy folytatódott, mint ahogyan az első befejeződött, azzal a különbséggel, hogy gólt kaptunk. Elől nem tudtuk megtartani a labdát, a laszti az ellenfél csatárához került, aki beforgatta védőjét, majd a kapu közepébe lőtt (1-2). Futni kellett az eredmény után, ami természetesen azzal járt, hogy védekezésünk felpuhult. Sajnos a pontatlan és felesleges passzok is őrölték idegeinket, de a legnagyobb probléma az volt, hogy több kapufát is rúgtunk, egyenlíteni mégsem sikerült. Közben Csabi levegőből ellőtt labdája után rosszul fogott talajt: bokája tenisznagyságúra dagadt... Mentünk előre, daráltunk, fokoztuk a tempót, az ellenfél időt is kért, de mi nem adtuk fel! A nagy nyomás meg is hozta a jutalmát: csak sikerült középre passzírozni a labdát, ami megpattant egy védőn, de így volt jó Vércsének, aki kihasználta a kínálkozó lehetőséget (2-2). Reméltük, hogy a maradék időben még a győzelmet is megszerezhetjük! Meg is tettünk mindent ennek érdekében: az utolsó támadások egyikénél már csak a bepasszt tudta lefülelni a Dzsiájzsók védője, ebből megindította csapata támadását, amit sikerült végigvinni - vesztettünk (2-3)!

VT-barométer: 6.

„Először is nagyon sajnáljuk Csabi sérülését, jobbulást kívánunk neki! Bár a bokáját látva elég hosszú kihagyásra számíthat... Visszavárunk! A mérkőzésre rátérve: nagyon elégedetlen voltam a védelemmel. A támadásaink még el-el mentek, bár több helyzetet is ki tudtunk volna alakítani és abból nyilván több gólt is tudtunk volna rúgni. Ahogy a meccset elvesztettük, úgy mi szoktunk nyerni... Benne volt a pakliban, hogy egyszer visszakézből jön a pofon és így fogunk bukni. Persze ehhez kellett a rosszabb játékunk is. A következő meccsen eldől, hogy melyik irányba megyünk tovább. Hajrá Vastüdő!” - nyilatkozta az assistant manager.

Jobbulást Csabi!

Köszönjük Szurkolóink jelenlétét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Újra Csapatunk mérkőzésével kezdődött a keddi összecsapások sorozata, a narancsmezes Dream Team Futsal próbálta utunkat állni a három pont megszerzésében. Az időpont miatt megint nem volt cserénk, még Laci is lebetegedett, míg ellenfelünk két cserét be tudott vetni. Érdekes meccsnek néztünk elébe, az is lett!

Balázs - Pali, Tusy - Áron, Csabi ötössel kezdtünk, nyilván más lehetőségünk nem is nagyon volt. Azt beszéltük meg, hogy nem akarjuk az ellenfelet kellemetlen helyzetbe hozni, így inkább nem támadtuk le őket, hanem kontrákra rendezkedtünk be. Védekezésben igyekeztünk minden embert felvenni és lezárni előttük a területet. Persze így is akadtak üresjárataink, de ziccerben vagy pontatlanul céloztak, vagy Balázs védett bravúrosan. Annyira jól sikerült ez a fajta „altatás”, hogy Csabi cselezett ide, majd oda, kapura tűzte a lasztit, ami pechünkre a kapufán csattant - nem a kapuson múlt! Ez a helyzet arra is jó volt, hogy tovább nőjön lelkesedésünk, ami pozitívan hatott a védekezésünkre. Sok szót nem akarunk vesztegetni a maradék időre, ami végig ugyanolyan játékot hozott.

A félidőben fújtunk egy párat és erőt gyűjtöttünk, azt láttuk, hogy a narancsmezesek nagyon készülnek. A játék képe nem változott. Ők támadtak, mi védekeztünk. Éreztük a nyomást, de mindig ki tudtuk segíteni egymást. Veszélyesek voltak az élesen belőtt labdáik, Balázs többször is nagyot védett. A legnagyobbat kiemelnénk: a DTF csatára megforgatta védőnket, leültette kapusunkat, majd át akarta emelni felette, de Balázs karja még megnőtt két centit, így nem lett gól, de visszapattant a laszti a csatárhoz, aki a hosszúba célzott..........., de nem találta el a sarkot. Megúsztuk! Volt egy kósza ötletünk, hogy időt kérjünk, de aztán a többség úgy döntött, hogy lesz, ami lesz: nincs időkérés! Ez végül is jól sült el - kihúztuk kapott gól nélkül! Bár az utolsó támadásból meg is nyerhettük volna a meccset: csatárunk végre le tudott fordulni védőjéről, de lövését védte a Dream Team Futsal kapusa.

VT-barométer: 9.

„Egy újabb klasszikussal lettünk gazdagabbak! Csere nélkül kellett kiállnunk a két plusz emberrel felálló ellenfél ellen - hát nem nézett ki könnyű meccsnek. Végül is nem lett az, de hihetetlen jó védekezéssel és Fortuna segítségével megoldottuk! Azt sajnálom, hogy végül nem sikerült megnyerni a meccset... Pedig megvolt az az egy labda, amit be kellett volna vágni. Abban azonban biztos vagyok, hogy ettől a csapattól nem sokan fognak pontot vagy pontokat szerezni. Nekünk sikerült és ez a lényeg! Hajrá Vastüdő!” – mondta az assistant manager.

Köszönjük Tüdőke részvételét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Kedd délután a forduló nyitányaként a Hanyatt SL elleni lépett pályára Csapatunk. A Vastüdőnek ezen a tavaszon nem igazán ízlik a kora esti időpont, így sajnos csere - és Vastüdő-labda - nélkül kellett felvennünk a harcot a három cserével felálló fehér mezes csapat ellen.

Balázs - Pali, Tusy - Laci, Csabi összeállítású Vastüdő indult csatába. Már az elején be kellett látni, hogy nem fogjuk tudni megnyerni a labdabirtoklási versenyt, így csak a jól begyakorolt taktikánkat alkalmaztuk. Nehezen vettük fel a ritmust, támadásaink nem is nagyon voltak, míg védekezésünk egy picit lyukas volt, de szerencsénkre egy-egy láb mindig bele tudott érni a lövésbe. Már pont elkedvetlenedtünk volna, amikor Balázs kidobása után Csabi egy testcsellel átverte védőjét, megtolta a laszti, majd a hálóba lőtt (1-0). A vezetés megszerzése mellett annak is örültünk, hogy nem nekünk kell futni az eredmény után. Sajnos ez nem tartott sokáig... Nem vettük fel időben az embereket, így addig passzolgattak a térfelünkön, míg egy HSL-csatár üresen maradt és kiegyenlített (1-1). Szinte még fel sem ocsúdtunk, amikor egy hasonló szituáció után a vezetést is megszerezte a Hanyatt SL (1-2). Be kell vallanunk: ekkor felrémlett, hogy ebből akár egy súlyos zakó is lehet. Küzdöttünk, mentünk előre: Tusy megindult a balszélen, persze megállították, de a labda Laci elé került, aki kapura rúgta, amibe beleért egy védő, de a laszti a jobb felsőben kötött ki (2-2). Nagy szükség volt arra, hogy még az első félidőben ki tudtunk egyenlíteni.

A második félidő elejét megnyomta az ellenfél, de több esetben pontatlanok voltak a passzaik. Egy ilyen után, a mi kapunk büntetőterületével egy vonalban, taccsra ment a labda, amit Tusy az idő szorításában a HSL kapuja felé rúgott. A labda szállt-szállt és a kapuban kötött ki! Micsoda góóóóóóóóólllllll!!!! (3-2). Így kell kezdeni a félidőt! Továbbra is maradtunk a megbeszélt taktikánál, mert ellenfelünk nem adta fel a gólszerzés lehetőségét. Balázsnak többször is lábbal kellett mentenie, mert játékosainknak fogyóeszköz volt az oxigén. Aztán tipikus Tusy labdaszerzést követően az üresen mellette futó Palinak passzolt, aki nem teketóriázott és megdupláztuk az előnyünket (4-2). A nagy vidámság közepette Tusy a félpályánál megint labdát szerzett, megint az üresen futó Palinak passzolt, aki csinált egy visszacselt - a védő elesett - és megduplázta saját góljai számát (5-2). Ilyenről álmodni se mertünk - lehet nem kellett volna! Védekezésben elkövettünk egy hibát és szélről - arról megoszlanak a vélemények, hogy hány fokos szögben állt a támadó - gólt lőtt a HSL (5-3). Ezen fellelkesültek és még nagyobb iramra kapcsoltak, aminek köszönhetően a villámléptű csatáruk - kapusunk közreműködésével - elesett a büntetőterületen belül, a spori észrevette és befújta. Nem sikerült kihagyniuk (5-4). Most már nagyon meleg volt a pite! Tartottuk a labdát és átlövésekkel próbálkoztunk, miközben levegő után kapkodtunk. Pali bátor kísérlete a szomszéd ház udvarán landolt és mivel nem volt másik labda, így kerítést kellett mászni a lasztiért. A HSL okosan időt kért, így nem vesztettek időt a labda visszahozatalával. Pár perc maradt, hősiesen védekeztünk, két-három kísérletnél Fortuna is fogta a kezünket. Talán az utolsó percben jártunk, amikor Laci előrevágta a labdát, Pali kicsit tesze-toszáskodott, hogy fusson vagy ne fusson, de szerencsénkre az előbbi mellett döntött. A kapus kiszaladt, de nem érte el a labdát, míg Pali egyszerűen átfejelte a bogyót (6-4). Eldőlt! Pillanatokkal később a bíró le is fújta a meccset.

VT-barométer: 8.

„Voltak félelmeim a mai meccsel kapcsolatban, de kalapot emelek a fiúk előtt! Pont megvoltunk, nem volt labdánk és még rövid idő alatt az ellenfél is fordítani tudott. Aztán hihetetlen lelkierőről tettünk tanúbizonyságot. Nem emlékszem, hogy volt-e egyáltalán a történelmünkben, hogy egy 4-0-ás sorozattal meg tudjuk fordítani a meccset. Persze kellett ehhez Fortuna, de én a harcosságunkat emelném ki. Pluszban két-három gólunk egészen szép akcióból született. Tovább kell mennünk ezen az úton, mert a következő meccsen egy iszonyatosan erős csapattal kerülünk szembe. Hajrá Vastüdő!” – mondta az assistant manager.

Köszönjük Heni részvételét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Kedd este a forduló utolsó mérkőzését játszotta Csapatunk az első játéknapon nagyarányú győzelmet jegyző Fekete Sereg ellen. Csabi továbbra is sérült, de a késői időpont segített nekünk, így három cserével indultunk csatába.

Kezdésként a Balázs - Peti, Pali - Áron, Bö ötös vette fel a harcot a Sereg ellen, meglepően jól. Időben meg tudtuk állítani az FS rohamait, míg mi gyors labdaszerzésekből alakítottunk ki veszélyes szituációkat, ziccereket. Támadójátékunk kreativitása még minket is meglepett, de nagyon pechesek voltunk: az első félidőben vagy három kapufát is lőttünk... Hátul sem unatkoztunk, de egy-egy láb mindig odaért, ha meg nem, akkor Balázs bizonyította, hogy ő nem portás. Aztán amikor már úgy éreztük, hogy el vagyunk átkozva, akkor egy indítás egyedül találta Lacit, aki átvette, labdával kapura fordult (nem, nem úgy mint Lipták) és a jobb alsóba vágta a lasztit (1-0). Kezdi visszahozni a szerződtetése árát! A vezetés megszerzése után se engedtünk a taktikánkból, így még egy pár helyzetet kialakítottunk, de előnyünket nem tudtuk tovább növelni.

A második félidő még talán nagyobb fölényünket hozta, mint az első. Jó védekezés, gyors(!) támadások (ebben a félidőben is rúgtunk vagy három kapufát). Balázsnak nem sok védenivalója akadt, bár lábbal, egy-két rossz „lesreállítás” miatt tisztáznia kellett. Ha nem mennek be a ziccerek, akkor kellenek az átlövések. Vércse betartotta ezt az örökbecsű mondást, így majdnem a félpályáról megrúgta a Pötől a labdát, ami egy iciripicirit változtatott a blokkolni igyekvő védő lábán, de ez pont elég volt, hogy elmenjen a kapus mellett (2-0). Megnyugodtunk és izgulnivalónk se lett volna, ha nem gyűjtjük szorgalmasan a faultokat, még a pálya közepén is csináltunk feleslegesen szabálytalanságot. Így persze hamar összegyűlt az öt és csak idő kérdése volt, mikor jön a hatodik és ezzel együtt a tízméteres büntető. Egyik védőnk tett is róla, hogy izgalmas legyen a vége, így bár Balázs majdnem kiütötte, de a majdnemhez még sok kell, így szépített a Fekete Sereg (2-1). Maradt vagy négy perc a meccsből, időt is kértünk, megbeszéltük a teendőket. A labdák előre- és kibikázásával sikerült szabálytalanság nélkül lehoznunk a maradék időt.

VT-barométer: 7.

„Kalapot kell emeljek a srácok előtt, mert ma nagyon jól játszottak. Csak azok a ziccerek és a kapufák... Ha csak ezek fele bemegy, akkor lehet, hogy egy kis túlzással már plusz környékén lenne a gólarányunk. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogyha nem rúgjuk be a helyzeteket és nem zárunk vissza rögtön, akkor egy ennél is jobb csapat kegyetlenül megbünteti hibáinkat. A lényeg a három pont, a múlt heti zakó után ránk is fért egy kis örömködés. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Köszönjük Szurkolóink jelenlétét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Kedden késő délután a tavalyról már ismert Tabán FC-vel kezdtük a szezont. Negyven perccel a mérkőzés előtt még nem volt meg a Csapatunk, de ment a telefon és Laci ki tudott minket segíteni.

Balázs - Bö, Tusy - Áron, Laci ötössel vettük fel a küzdelmet. Az első gólunkra nem kellett sokat várni, kellett hozzá szerencse, de a lényeg, hogy megszereztük a vezetést (1-0). Továbbra is jól tartotta magát az ellenfél, de Laci elfektette a kapust és mielőtt a védő odaért volna az üres kapuba gurított (2-0). Hiába próbálkoztunk, jól védekezett az ellenfél, bár ellentámadásra nem futotta erejükből - mi jól szórakoztunk és biztattuk egymást, hogy csak így tovább, több passzal fűszerezve.

A második félidőre összeszedte magát az ellenfél és egész jól tartotta magát, de egy-két csel, ziccer és újabb gól (3-0). Ettől megnyugodtunk és számolatlanul lőttük a gólokat. Jó nem számolatlanul, de még ötöt lőttünk. Volt közte spiccel emelt, szabadrúgásból lőtt..., akkor is lőttünk, amikor ellenfelünk játékosa kötötte a cipőfűzőjét és még sorolhatnánk. Zenghetnénk ódákat a meccsről, de nem szeretnénk földbe döngölni az ellenfelet, így marad a számszerű eredmény: 8-0.

VT-barométer: 8.

„Nagyon jól játszottunk, de az ellenfél is dicséretet érdemel. Az első félidőben nagyon jól tartották magukat és csak az utolsó öt-hét percben törtek meg, de az egyértelműen a fáradságra vezethető vissza. Szerencse, hogy játékosainknak eszükbe jutott az edzésen gyakoroltak: a labda fusson, ne a játékos! A jövő héten folytatjuk! Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Ja, nem! A fentebb leírtak éppen fordítva történtek!

...és ezzel a meccsel hivatalosan is eldőlt, hogy Laci a labdarúgócsapat tagja lett! Gratulálunk!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

III. 11. 18:15 Vastüdő - Tabán FC 0-8 (0-2)

Gólszerzők:

III. 18. 21:15 Vastüdő - Fekete Sereg 2-1 (1-0)

Gólszerzők: Laci, Vércse

III. 25. 17:30 Vastüdő - Hanyatt SL 6-4 (2-2)

Gólszerzők: Csabi, Laci, Tusy, Pali 3

IV. 1. 17:30 Vastüdő - Dream Team Futsal 0-0

Gólszerzők:

IV. 8. 19:45 Vastüdő - Dzsiájzsók 2-3 (1-1)

Gólszerzők: Csabi, Vércse

IV. 15. 18:15 Vastüdő - Statikus Gumirugók 1-0 (1-0)

Gólszerzők: Pali

IV. 22 17:30 Vastüdő - Egyetértés DSK 3-4 (2-3)

Gólszerzők: Vércse 2, öngól

IV. 29 19:45 Vastüdő - FCFC 2-4 (0-1)

Gólszerzők: Laci 2

V. 6. 17:30 Vastüdő - In Clever 5-0 (1-0)

Gólszerzők: Vércse, Bö, Laci, Pali 2

V. 14. 17:30 Vastüdő - KPS 2-0 (1-0)

Gólszerzők: Áron 2

V. 20. 19:00 Vastüdő - Csabai Kolbászok 5-1 (2-0)

Gólszerzők: Pali 3, Laci, Branko

Hétfő este az FC Harmadnap ellen léptünk pályára. Hátrébb már nem csúszhattunk, előre talán léphetünk, de ezzel nem foglalkoztunk. Csak Csabi sérülése akadályozott meg minket abban, hogy teljes Csapattal vágjunk neki a meccsnek.

Balázs - Peti, Pali - Bö, Áron összeállítással kezdtünk. Borzalmas volt, amit a pályán láttunk. Össze-vissza szaladgáltunk, nem tudtuk felvenni az embert, nem volt szigorú a védekezés, ebből következik, hogy nem tudtunk támadni. Szerencse, hogy Balázs védte a védhetőt. Az első félidőből két momentumot emelnénk ki:

1) Áron beadja a szögletet, Pali rárúgja, Bö beleér és vezetünk (1-0).

2) Jön az ellen (1-2 perccel a vezető gól után), kettő az egyben hozzák a védelmünkre és természetesen nem hibázzák el (1-1).

A második félidő talán még katasztrofálisabbra sikerült, mint az első. Hátul csak kerestük a már megszokott védelmünket, de nem találtuk, így az előre játékunkról is lemondhattunk. Csak idő kérdése volt, mikor kerülünk hátrányba: erre nem kellett sokat várni, kontrának induló akció végén kigurigáztak minket és már vezettek is (1-2). Időt is kértünk, de semmi se változott! Hiába próbáltunk váltani, de a kispadon és a pályán is érezhető volt, hogy hamarabb kapunk még egyet, mintsem rúgnánk. Ami érezhető, az általában be is jön és a gól jött is, az ellenfél rúgta (1-3). A maradék időben már csak arra koncentráltunk ne kapjunk gólt a labdát sípszó után általában elrúgó FC Harmadnaptól.

VT-barométer: 4.

„Örülök, hogy vége a felkészülésnek! Az utolsó 46 percet el kell felejtenünk. Amúgy meg vagyunk elégedve a téli bajnoksággal: játszottunk jó meccseket, szokás szerint kevés gólt kaptunk - asszem mindenféleképpen szükség van erre a bajnokságra. Hajrá Vastüdő!” - nyilatkozta az assistant manager.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Hétfő este a tabella harmadik helyén álló Kvikerz Ultras ellen lépett pályára Csapatunk. Vércse hiányában két cserével vettük fel a küzdelmet.

Balázs - Peti, Pali - Áron, Bö ötössel indítottunk, de még hogy! Mi kezdtük a meccset, az ellenfél labdába se tudott érni, mi már megszereztük a vezetést. Bö az oldalvonal mellett labdát kapott, sarokkal letette a felfutó Palinak, akire kirontott a kapus, azonban játékosunk Áronhoz passzolt, akinek nem okozott gondot a kapuba továbbítani a lasztit (1-0). Fantasztikus kezdés! Gólunk szépségére jellemző, hogy az oldalvonal mellett álló csapatok is megtapsolták! ...és akkor elővettük fegyverünket. Illetve csak vettük volna... A kék-sárga mezű ellenfél nem nagyon engedte kibontakozni Csapatunkat. Nagy labdabirtoklást harcoltak ki maguknak, míg mi jobbára a védekezésre koncentráltunk. Elég esetleges volt a támadójátékunk: ugyanazt csináltuk, mint a korábbi meccseinket, de ellenfelünk védői sokkal jobban koncentráltak és elfejelgették a labdákat. Támadásaikat jól szűrtük meg, ha kellett, akkor Balázs segített ki minket.

A második félidő elején a Kvikerz Ultras a hátrány tudatában feljebb tolta védekezését, így pedig nagy területek nyíltak meg előttünk. Magabiztos védekezésből kontrázhattunk, többször is eljutottunk a kapujukig, de amikor helyzetbe kerültünk, akkor a koncentrációba szinte mindig hiba csúszott. Egyre jobban kezdte súrolni a hátunkat a háló, de akkor Áron és Pali megindult, szépen játszottak össze és Áron visszaadta a kölcsönt Palinak, aki megduplázta góljaink számát (2-0). Továbbra is lendületben maradtunk: Pali tisztára játszotta magát, a kapus mellett is elrúgta a labdát - többen már gólt kiáltottak -, ám a laszti a kapufán csattant... Óriási pech! Most már mindent egy lapra tett fel az ellenfél, beszorítottak minket. Közben Csabi megsérült, Bö ötven százalékossá vált - így kellett folytatnunk. Nagyon jöttek és egy cimbalomszögből leadott lövésre egyik védőnk bevetődött, de pechünkre a játékos kezére pattant a labda - hetest kapott a KU. Balázs érezte az irányt, de sajnos nem tudott hárítani (1-2). Tudtuk, hogy nagyon nehéz lesz a vége. Védekeztünk, védekeztünk, míg sikerült időt kérnünk, de ebből nem jöttünk ki jól - pedig csak két perc volt hátra. Egy rosszul elvégzett szöglet után lekontráztak minket, kapura lőttek: Balázsról a labda a kapufára, onnan Bö hátsó fertályára, majd ismét a kapufára és végül a gólvonalon túlra került a bogyó (2-2). Sajnos itt még nem volt vége, mert a térfelünk közepén pattogó labdát iszonyatosan eltalálta a kék-sárga mezes, ami a kapu bal oldalába vágódott (2-3). Vesztettünk!

VT-barométer: 7.

„Mérhetetlenül csalódott vagyok az eredmény alakulása miatt. Egy pontot asszem mindenféleképpen megérdemeltünk volna. Így kikapni... Úgy gondolom, hogy tudat alatt túlságosan is megnyugodtunk a második gólunk után. Jól játszottunk, de a jó védekezésünk többször is szerencsétlenséggel párosult. Öröm az ürömben, hogy csodaszép gólokat lőttünk. Nem hittem volna, hogy ilyet is tudunk. Jön a bajnokság utolsó meccse, méltósággal felkészülünk, aztán meglátjuk, hogy mi lesz. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Köszönjük Szurkolóink támogatását!

Jobbulást Csabi!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Hétfő este olyan történt, ami ebben a szezonban nem sokszor: minden játékos megjelent a kispadnál. Sőt az ellenfél csapatának játékosa, aki végül nem lépett pályára, a Vastüdő egyik játékosának sógora. Ilyen előzmények után indultunk harcba a New Distinction ellen.

Balázs - Peti, Pali - Áron, Bö ötössel indítottunk. Egyik fél sem tudta, hogy mit várhat a másiktól, így tapogatózó játék folyt a pályán, egy-két átlövést is megeresztett az ellenfél. Azonban egy szöglet utáni kavarodásnál Bö jó helyen téblábolt, így a labda az egyik védőről az ND kapujába pattant - öngól (1-0), ekkor hangzott el a címben idézett mondat Bö felé. Két perccel később Pali a világ végéről eleresztett egy lövést, Bö megint csak téblábolt (okosan átugrotta a labdát), máris megdupláztuk előnyünket (2-0). Most már átengedtük a területet, mi pedig ügyes labdaszerzésekkel, kiváló kontrákkal operáltunk. Így született meg a harmadik is: félpályáról kiugrattuk Csabit, akinek már nem okozott gondot kötényt adnia a kapusnak (3-0). Ha egy üzlet beindul... Szinte lemásoltuk az előző gól előtti helyzetet, de Vércse úgy gondolta, hogy nem jó a sima befejezés, inkább elhúzta a kapus mellett, így iratkozva fel a góllövők közé (4-0). A New Distinction se akart lemaradni, szabadrúgással és átlövéssel is jelentkezett, de Balázson nem lehetett kifogni. Támadásban pedig továbbra is remekeltünk. Egy tökéletesen elvégzett szögletvariáció után újra Vércse volt eredményes (5-0). Cserét kért, bejött Bö, aki két gólhoz már hozzásegítette a Vastüdőt, de úgy érezte, hogy neki is fel kell iratkoznia a góllövők közé: gyorsan le is tette a névjegyét (6-0). A félidő utolsó percében egy kapu előtt kavarodás után Pali átlövése a kapu jobb oldalában kötött ki (7-0). Történelmünk legeredményesebb félidejét produkáltuk!

A második játékrészre szinte sort cseréltünk, az ellenfél pedig felszívta magát. Szigorúbb lett a védekezésük, de támadásaikat már csírájában elfojtottuk. Mezőnyjáték alakult ki, nem igazán tudtunk kibontakozni a visszazáró védelem ellen. Ekkora vezetés birtokában a pályán lévők többet akartak játszani, de nem volt meg az átütőerő abban, hogy eredményesek is legyünk. Becsületgólra futotta a New Distinction erejéből, apró szépséghiba, hogy ezt is mi lőttük: szögletből lett meg a szépítés - khm-khm (7-1). Ettől mintha felébredtünk volna! A cserék is megjöttek, felpörgettük a tempót, de most már védett néhányat az ND kapusa, így nem tudtuk tovább növelni a gólok számát. Mindezek ellenére egy percig sem forgott veszélyben a gólkülönbség.

VT-barométer: 7.

„Két teljesen ellentétes félidőt láthattunk. Az első félidőben nagyon jól játszottunk, futószalagon jöttek a helyzeteink. Bár azt hozzá kell tenni, hogy ami kapura ment az gól is lett. Azért ezt a félidőt valószínűleg nem fogjuk egyhamar elfelejteni. Külön öröm, hogy négy emberünk is gólt tudott lőni. A második félidőre eléggé ellaposodott a meccs, bár ilyen eredmény mellett ez nem is meglepő. Ekkor már inkább mezőnyjáték folyt, de még így is tudtunk volna gólt, gólokat lőni, de nem volt megfelelő a koncentráció és ellenfelünk kapusa is védett egy párat. Még van két forduló, megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni ezekből a meccsekből. Hajrá Vastüdő!” - nyilatkozta az assistant manager.

Külön köszönet a Szurkolótábornak!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Nem indult jól a meccsnap: a Csapat két játékosa is kiesett, így megint egy cserével estünk neki az FC Pöle-nek. Ellenfelünk csak a Grund FC-től szenvedett vereséget és még a Vastüdőnél is kevesebb gólt kapott. Eggyel több cseréje volt a fehér mezes csapatnak és első látásra még focizni is tudtak.

Balázs - Pali, Tusy - Áron, Csabi összeállítással vettük fel a harcot. Finoman fogalmazva nem nálunk volt többet a labda, de mivel zártan védekeztünk, így ellenfelünk támadásai megakadtak. Meglepő és egyben örömteli volt, hogy ilyen minőségi ellenfél ellen mennyi akciók volt. Ezek közül természetesen egyet sem tudtunk kihasználni, de igyekeztünk. Két vagy három olyan helyzetünk is akadt, ahol az átemelés után már csak centik hiányoztak a gólhoz. De hiányoztak... Hátul továbbra is jól tartottuk magunkat, Balázs védett egy párat, majd - miután rájöttünk, hogy ki kell hagynunk a középpályát - azonnal indított és ezzel a bátor lépéssel szinte mindig meg tudtuk lepni az ellenfelet.

A félidő vége felé Csabi időt kért, a spori Balázsra figyelt, aki az időkérés miatt nem dobta ki a labdát, így letelt a négy másodperc és közvetettel jött az FC Pöle. Sportszerűek voltak és nem rúgták kapura a labdát. Az időkérést - az eddigiektől eltérően - végre arra használtuk, amire kellett: Csabinak volt egy jó meglátása, amit szinte azonnal be is építettünk a támadásainkba. Azonban még így se sikerült gólt lőni.

A második félidő szinte ugyanúgy folytatódott, ahogy az első abbamaradt. Nyomott az ellenfél, mi védekeztünk és kontrákkal próbálkoztunk. Természetesen a középpályát most is kihagytuk, mert tiki-takával nem mentünk volna semmire. ...és milyen jó, hogy ezt tettük. Sokadszorra dobta fel Balázs a labdát, ami most meg is találta Áront, aki felhőfejessel a hosszúba csúsztatott (1-0). Addig se az FC Pöle-ről lehetett volna megmintázni a nyugodt ember szobrát, de a kapott gól után valóban idegesek lettek. Ez kellett nekünk, mert így már nem tudtak annyit a játékkal törődni! Csapatunk még egyet tekert a védekezés keménységén, így egy-egy láb mindig odaért. Feltűnően sokat tudtunk blokkolni, ha meg már az se ment, akkor Balázs tette a dolgát. Az idő előrehaladtával már nem is foglalkoztunk a labdatartással vagy a támadásvezetéssel, nekünk tökéletesen megfelelt a védekezés. Az utolsó két-három percre a fehér mezesek a kapust is lehozták, de már ez se segített rajtuk!

VT-barométer: 9.

„Egy újabb Vastüdő-klasszikussal lettünk gazdagabbak. A labda gömbölyű és mi már sokadjára bizonyítottuk be, hogyha koncentrálunk, akkor tőlünk jobb csapatokat is el tudunk kapni. Azt feltétlenül hozzá kell tenni, hogy ilyen kaliberű ellenfél ellen nem szokott ennyi helyzetünk, ziccerünk lenni, amit kihasználatlanul hagyunk. Ezt még tanulniuk kell a játékosoknak! Védekezésben csak a tőlünk megszokott magas színvonalon teljesítettünk. Nagy dolognak tartom, hogy két-három komoly zicceren kívül többet nem tudott kialakítani az FC Pöle. Az ilyen győzelmek sokkal édesebbek, mint a magabiztos nagyarányú sikerek és az ilyen meccsekből kell erőt meríteni a szürke hétköznapokra. Hajrá Vastüdő! - mondta az assistant manager. ”

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Hétfő este újra egy olyan csapat ellen játszottunk, akikkel már néhányszor összefutottunk a zöld gyepen. Áron sajnos megbetegedett, ezért Vércse se tudott pályára lépni a L.É.C. ellen, így egy cserével álltunk ki.

Balázs - Peti, Pali - Csabi, Bö ötössel indítottunk és meglepően jól kezdtünk. Jól zártunk hátul, nem engedtük kibontakozni az ellenfelet és valamiféle támadásféleségeink is voltak. A legfontosabb az volt, hogy a meccs elején ne kerüljünk hátrányba - ezt megoldottuk, sőt! Egy begyakorolt szögletvariáció után Peti tökéletesen játszotta meg Palit, aki egy-két fordulás után a kapuba helyezett (1-0). Így kell csinálni! Lendületben maradtunk, védekezésünk továbbra is feszes, pörgős volt, több labdaszerzéssel fűszerezve. Egy ilyen után Csabi addig-addig babusgatta a labdát, amíg csak az üres kapuba kellett gurítania (2-0). A hátrány tudatában ellenfelünk logikus lépést választott: feljebb tolta védekezését, ezzel pedig üres területek nyíltak meg előttünk. Pali remek helyzetfelismerésével és tökéletes indításával Csabi begyalogolt a hatoson belülre, majd elfektette a kapust és az üres kapuba gurított (3-0). Szebbet álmodni sem lehetett volna! Sajnos a félidő végére felébredtünk: két játékosunk lába alatt is elment a labda és még a berobbanó csatárról is lemaradtunk (3-1). Azért meg kell említenünk, hogy a szépítés után még a kapufa is segítségünkre volt. 

A második félidő elejét nagyon megnyomta a L.É.C. Hosszú időre elvesztettük a fonalat és eléggé beszorultunk, így pedig elől nem tudtuk megtartani a labdát. Balázs védett nagyokat és a kapufa újra mellettünk volt. Ezt a tesze-toszaságot unta meg Pali. Megindult a jobb oldalon, nem hagyta magát elnyomni, betört a hatosra és szinte cimbalomszögből felvarrta lasztit a pipába (4-1). Nagyon kellett ez a gól! Visszarázódtunk az első félidei játékunkba és több helyzetet is kidolgoztunk, de értékesíteni nem tudtuk őket. Ellenfelünk egy kicsit kedvét vesztette, de Fortuna megfogta a kezüket. Egy taccsról belőtt labda megint elment a lábak között és persze egy L.É.C-est talált meg, aki nem hibázta el a helyzetet (4-2). Időt is kért az ellenfél és hiába beszélték meg a követendő taktikát, ebből mi profitáltunk. Egy lecsorgó labdát Bö nagyszerűen lőtt meg, ami nyílegyenesen a kapu jobb sarkába vágódott (5-2). Megnyugodtunk és szépen elfocizgattunk a maradék időben.

VT-barométer: 8.

„Nagyon kellett ez már! Egy kicsit elegünk volt már abból, hogy állandóan döntetleneket játszunk. Persze szerencsénk is volt és Balázs is nagyszerűen védett, de most támadóink nagyon jól használták ki a helyzeteket. A mérkőzés fordulópontjaiból mindig mi jöttünk ki jobban és ez meghatározó volt a végeredmény szempontjából. Góljaink több mint a fele nagyon szép akcióból született, amit külön meg kell említenem. Hajrá Vastüdő!” - nyilatkozta a manager helyettese.

Köszönjük G!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Fortuna az Egyetértés DSK rendelte hétfő esti ellenfelünknek. A színes mezű ellenfelünkkel már többször összemértünk erőnket – váltakozó sikerrel. Most Vércse nem állt a szakmai stáb rendelkezésére, de szerencsére Peti felépült, így két cserével vágtunk neki az összecsapásnak.

Balázs - Peti, Pali - Bö, Áron ötös próbált figyelni arra, hogy ezt a meccset ne kezdjük úgy, mint az első meccs kivételével az összeset. Ez bizony sikerült és a meccs összképét tekintve már sikernek kell elkönyvelni. Ki is szóltak a kispadra a játékosok, hogy „egész sokáig bírjuk!” Na ezt nem kellett volna... Addig tekerget a labdán az ellenfél, amíg csak felrúgni sikerült – szerintünk nem volt az, de elfogadtuk a spori döntését. Szabadrúgásvariáció tökéletesen elvégezve, mi egy ütemmel később reagálunk, így hátrányba kerülünk (0-1). Azt tegyük hozzá, hogy várható volt! Hiába védekeztünk néha négyen is a saját térfelünkön, simán kipasszoltak minket... – nem volt egy szép látvány! Sajnos a gól nem ébresztett fel minket: továbbra is ugyanolyan mederben csordogált a mérkőzés. Hátul tesze-toszaság, elől pedig hiába alakítottunk ki helyzetecskéket, ha egész egyszerűen nem találtuk el a kaput. És csőstül jön a baj: hátul nem figyeltünk a középen és üresen álló játékosra, akinek nem okozott gondot a kapuba lőni a lasztit (0-2).

A második félidőt ott folytattuk, ahol abbahagytuk az elsőt. Elől nem igazán ment, míg hátul csak-csak eljutott a kapunkig az EDSK. Egy ilyen támadás után, amikor már vagy három emberen átverekedte magát az Egyetértés játékosa az üresen érkező társához passzolt, aki tovább növelte a különbséget (0-3). Ebben a helyzetben már néhány játékos úgy érezte, hogy akár a végtelenségig is focizhatnánk, akkor se tudnánk gólt rúgni. Az idő pedig vészesen fogyott, mi pedig egyszerűen nem tudtunk élni a lehetőségekkel. Aztán varázsütésre minden megváltozott (és vagy 6 perc maradt hátra...): Csabi távolról lövésre vállalkozott, ami az EDSK kapujának jobb felső pipájában kötött ki (1-3). Ettől kezdve pedig elkezdtünk teperni és szinte a következő támadásból Csabi kevergetett, majd passz Bönek, aki a sarokba helyezte a labdát (2-3). ...és még maradt két perc, de az ellenfél időt kért. Nekünk csak folytatni kellett az elmúlt három-négy perc játékát. Folytattuk is! Nagy nyomás alá helyeztük az ellenfél kapuját és egy tökéletesen oda-vissza passzolt akció végén Csabi meglőtte második gólját és így kb. hat perc fodballal kiegyenlítettünk (3-3). Ha még van két perc talán nyerünk is, nem volt!

VT-barométer: 6.

„Ha így tudunk játszani, mint a meccs végén, akkor nem értem, hogy miért kell ilyen hátrányt összeszedni ahhoz, hogy már csak a face to face taktikát lehessen alkalmazni. Amúgy a meccs 90 százalékában egyszerűen borzalmasan játszottunk, illetve inkább a védekezésünk volt tragikus. Lazán, flegmán védekeztünk, távol álltunk az emberektől..., amilyen hibát el lehet követni, azt elkövettük. Szerencsére a játékosaink még hittek abban, hogy legalább a döntetlen meglesz és egy fantasztikus 5-6 percet produkáltak. Köszönet érte! Egyáltalán nem fordult elő sokszor, hogy hat forduló után egy vereségünk legyen, de most ez a helyzet. Megpróbálunk most már győzni! Hajrá Vastüdő!” – mondta az assistant manager.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Hétfő este az előttünk egy ponttal álló, piros mezes Delirium Tremens ellen léptünk pályára. Sajnos Peti még nem épült fel sérüléséből, de legalább a lelátóra már felülhetett. Bízunk benne, hogy a következő meccsen már pályára tud lépni! Így két cserével futottunk neki az összecsapásnak.

Balázs - Bö, Pali - Áron, Vércse összeállítást találta ki az edzői stáb. Már-már szokás szerint álmosan kezdtük a meccset... Egyáltalán nem állt össze a védekezés, csak vagdostuk össze-vissza a labdákat (és az össze-vissza futásokról még nem is beszéltünk!) és ennek köszönhetően támadást sem tudtunk indítani. ...és Balázsnak is a helyén kellett lennie, mert valahogy mindig tisztára tudta magát játszani egy deliriumos - ez pedig helyzeteket eredményezett. Mégsem ebből kaptuk a gól. Egy hosszúra átlőtt labda elgurult a védőnk lába alatt, amit az érkező csatár nem hibázott el (0-1). És akkor megint futhatunk az eredmény után! Nyilván kellett pár perc, amíg felocsúdtunk, de szerencsénkre ezt ellenfelünk nem használta ki. Az idő előrehaladtával egyre nagyobb fölénybe kerültünk, de az egyenlítés csak egy kontrából sikerült! Ilyen is elég rég volt: szögletet rúg a DT, labdát szerzünk, Csabi elfut a balszélen, mindenki beadást vár, de ő a hosszúba gurítja a lasztit (1-1). A rúgott gól után egy kicsit felpörögtünk, de a pontatlan passzok miatt nem nagyon tudtunk helyzeteket kialakítani. Eközben persze hátra is kellett figyelni, mert volt veszély a Tremens ellentámadásaiban.

A második félidőben feljebb toltuk a védekezést, de próbáltunk a hévnek ellenállni és már a Delirium térfelén letámadni az ellenfél labdát hozó játékosát. Pörgős, kemény, férfias csatát vívtunk és átvettük a játék irányítását. Sajnos a befejezésekkel - az egész meccs folyamán - hadilábon álltunk, így nem igazán volt esélyünk, hogy megszerezzük a vezetést. Pedig a mérkőzés utolsó harmadában Áron kiharcolt egy kettő perces büntetést a DT-nek, de hiába járattuk a labdát - nem volt lehetőségünk. A hév azért csak túlnőtt rajtunk, így jó pár veszélyesnek tűnő akciót vezetett az ellenfél, de a védelem vagy Balázs megállította ezeket a rohamokat.

VT-barométer: 6.

„Már megint sikerült egy álmos kezdést produkálni... Pedig megbeszéltük, hogy erre figyelünk és még gólt is kaptunk. Szerencsére viszonylag gyorsan sikerült egyenlíteni. Nagyon sajnáljuk, hogy nem sikerült megnyerni a meccset, pedig elég sok lehetőségünk volt erre. Figyelemre méltó, hogy az ellenfelet még erőben is le tudtuk győzni, csak az a fránya gól hiányzott... Ha így fogunk haladni, akkor megdöntjük az egy szezonban elért döntetlenjeink számát. Igyekezni fogunk, hogy inkább a győzelmeink száma növekedjen! Hajrá Vastüdő!” - nyilatkozta az assistant manager.

Köszönjük Évinek, Heninek és Lacinak biztatást!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

A forduló utolsó meccsén az eddig száz százalékos Hajduk Spliff volt az ellenfelünk. Sajnos az orvosi stáb nem engedélyezte Peti játékát, így két cserével álltunk ki és bíztunk benne, hogy a Rapid Tipli elleni kezdést elfelejtettük.

Balázs - Tusy, Vércse - Áron, Csabi összeállítással indítottunk és láttuk, hogy ezek olyan „nemszeretemstílusú” csapat. Ennek megfelelően a Hajduk így is indított: tették-vették a labdát és pluszban még össze-vissza rohangáltak, mi pedig megpróbáltuk őket követni. Ez inkább kevesebb, mint több sikerrel néha összejött. Sajnos nem olyan sokáig, mint szerettük volna, bár az RT-s kezdést azért megúsztuk (0-1). A hátrány tudatában egy picivel kijjebb merészkedtünk és megpróbáltuk lassítani játékukat és így eljutni az ellenfél kapujáig. Ennek az lett az eredménye, hogy rövid idő alatt kaptunk még kettőt (0-3). Na ekkor már minden mindegy volt, így szinte követő emberfogásra álltunk át. Bár nem tudjuk, hogy ennek köszönhető, de a lényeg, hogy Vércse addig-addig vitte a jobbszélen a labdát, amíg lövőhelyzetbe került és élt is a lehetőséggel (1-3). Meglepő módon ezután több helyzetünk, helyzetecskénk volt - sajnos egyikkel se tudtunk ezzel élni.

A második félidőben nem változtattunk a taktikán, amikor nálunk volt a labda. Pechükre erőteljes játékunk nagyon nem ízlett nekik - rinyáltak is rendesen, pedig még a spori is továbbengedte az akcióinkat. Szép, szép játék a foci, de a balerinák... Inkább sírtak volna többet, ehelyett rúgtak gyorsan még két gólt (1-5). Sajnos a labdakergetőzésbe eléggé belefáradtunk, ennek ellenére és a játék képének ellentmondva kialakítottunk jó pár helyzetet, de mire a kapu elé értünk már elfogyott a lendület... Szinte mindegyik csatárunk gólt szerezhetett volna abból, hogy Balázs felívelte a labdát, amit a Hajduk védője nem tudott kifejelni, azonban a kapus minden alkalommal védett. A meccs utolsó percében szöglet után Böhöz került a labda, aki az üresen érkező Balázsnak lekészítette a lasztit, amivel kapusunk élni is tudott (2-5).

VT-barométer: 5.

„Szögezzük le, hogy sokkal jobb volt az ellenfél. Balázs szokás szerint megint jól védett, így nem duzzadt nagyobbra a különbség és még gólt is lőtt. Amit sajnálok, hogy a második és a harmadik gól között nagyon rövid idő telt el. Ezzel pedig nagyjából elszállt az esélyünk a pontszerzésre. A helyzeteinket be kell lőni, de mivel mi csak felkészülésnek tekintjük ezt a bajnokságot, így érthető, hogy ezeket a meccseket is arra szánjuk, hogy csiszolgassunk a taktikán és erőteljesebbé tegyük a védekezést. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat

Az újév első meccsét játszottuk hétfő este a Rapid Tipli ellen. Ismerős csapat, hiszen már többször játszottunk ellenük és a krónikák eddig csak győzelemről számoltak be. A vezetőedző kivételével teljes volt a keret, ez azt jelentette, hogy három cserével tudtunk kiállni - a bőség zavara.

Balázs - Peti, Pali - Áron, Bö ötössel indítottunk. Az ellenfél indítja útjára a labdát, elpasszolják, mi visszaadjuk nekik, egy kötény, egy lövés a rövidbe és 10 másodperc után megint középkezdés (0-1). Valószínűleg történelmünk leggyorsabb gólját kaptuk... Három-négy passz, eladjuk a labdát, nem tudjuk feltartóztatni a Tipli, Balázs tehetetlen, 0-2... Talán egy perc eltelt a kezdő sípszó óta és már a harmadik középkezdéshez állt a fel a két csapat... Még egy kis tesze-toszaság, majd folyamatosan végrehajtottuk a cseréket, így talán valamennyivel stabilabb lett a csapat és a sokkból fel tudtunk ébredni. Persze a csereembereknek is be kellett melegedniük, mire végre helyzetbe tudtak kerülni, de legalább visszaszorították a Rapid Tipli támadásait. Átálltunk emberfogásra és már az ellenfél térfelén letámadtuk a labdát felhozó játékost. Aztán hipp-hopp, Pali-Vércse volt a labda útja és a megrajzolt támadás végén szépítettünk (1-2). Nagyon kellett, hogy még a szünet előtt betaláljuk!

...és akkor a második félidőben nekiestünk a Tiplinek. Azt nem mondhatnák, hogy sorra alakítottuk ki a helyzeteket, de kezdett felborulni a pálya. Ha labdát szerzett az ellen, akkor nem sok idejük volt azt megtartani, mert a többi meccsünkhöz képest nagyon gyorsan visszaszereztük. Ebben az időszakban Peti bátrabban húzta meg a balszélen és ezzel többször is zavarta tudta hozni az RT védelmét. És ha már ő ennyire belejött – akkor ahogy a taktikai megbeszélésen megrajzolta a másodedző –, elhitette a védelemmel, hogy lőni fog, de csak az üresen álló Csabihoz passzolt, aki nem hibázta el a ziccert (2-2). Kiegyenlítettünk! Továbbra is folytattuk a letámadást, az ellenfél láthatóan elfáradt, nekünk pedig ki kellett használnunk ezt a lehetőséget. Így is tettünk: újra Pali-Vércse volt a labda útja, aki beforgatta a védőjét, majd kíméletlenül a léc alá bombázott (3-2). Kicsit visszavettünk az offenzívából, de még így is sikerült legalább egy ziccert kihagynunk. Az utolsó kettő percben mindet egy lapra tett fel a Rapid Tipli, be is szorított minket, de a kivagdosott labdákkal megőriztük az előnyt.

VT-barométer: 7.

„A jól sikerült szilveszteri buli után csak rémálmaimban gondoltam ilyen kezdésre. Ilyen rezignáltan talán még soha nem vette tudomásul a Csapat a kapott gólokat... Azért a tartásunkról sok mindent elmond, hogy kétgólos hátrányból is meg tudtuk nyerni a meccset. Bármilyen bajnokságban, bármilyen csapat ellen nagy eredmény így nyerni. Ne felejtsük el, hogy végre megszereztük az első győzelmet! Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Kösz, G!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat