Kedd délután a forduló nyitányaként az FC.DiaBeaters ellen lépett pályára Csapatunk. Két játékosunk nem tudott eljönni, de Laci érkezett, így már volt egy cserénk. A spori késett, így telefonálás után nélküle kezdtük el a meccset.

Balázs - Pali, Tusy - Áron, Bö összeállítással indítottunk. Támadólag léptünk fel és még helyzetecskéink is voltak, de mire feleszméltünk két védelmi hiba miatt jelentős hátrányba kerültünk (0-2)... Innentől kezdve nem sok választásunk volt: tepernünk kellett - előre. Mentünk is becsülettel, de ennek a védekezésünk látta kárát, Balázs kétszer-háromszor kisegített bennünket. Aztán Bö tett-vett és megszerezte a szépítőgólt (1-2). Az egyenlítés már nem sikerült többek között azért sem, mert olyan elemi hibákat követtünk el, mint például az utolsó embertől megszerzett labdával két játékosunk is egyedül törhetett volna kapura, de ők gyorsabban futottak, mint a laszti...

A második félidő még rosszabbul kezdődött, mint a meccs eleje. Talán gyorsabban kaptunk egymás után két gólt, mint az első játékrészben (1-4). Ilyen mélyen nagyon régen voltunk... Gyorsan időt is kértünk, kicsit lenyugodtunk, átgondoltuk a továbbiakat és beleálltunk! A következő 10-12 perc a mi szájunk íze szerint alakult. Laci gyorsan rúgott kettőt (3-4) és a láthatóan fáradó ellenféllel szemben még nagyobb iramra kapcsoltunk. Helyzetek, ziccerek sokaságát dolgoztuk ki, de vagy a kapus, vagy a kapufa kisegítette az FC. DiaBeaters-t. Aztán amikor már kezdtük volna feladni, egy ziccervédés után, a kiperdülő labdát Áron a hosszúba fejelte (4-4). KIEGYENLÍTETTÜNK! ...és még rengeteg időn volt a győzelem megszerzésére. De csak volt... Az egyenlítést követő első DiaBeaters támadás megint góllal végződött (4-5). Egyszerűen hihetetlen! Azonban még így is lett volna idő újabb gólt rúgni, de ez ezen a meccsen már nem jött össze - el is vesztettük a meccset.

VT-barométer: 3.

„Először is gratulálunk az ellenfélnek! Megérdemelten győztek! Az általunk látott meccseik közül most játszottak a legjobban. Csatáraikat egyszerűen nem tudtuk semlegesíteni, pedig a második félidőben a kapott gólokon kívül talán védenivalója sem volt kapusunknak. Rátérve Csapatunkra: ilyen fejetlenül ebben a ligában talán nem is játszottunk, el se tudom képzelni, mi játszódott le a játékosok fejében. A második játékrész eleje még gyalázatosabban sikerült. Rögtön időt kellett kérni, ami jótékony hatással volt a Csapatra és összejött az egyenlítés. Rövid idő alatt ez már a második meccs, amikor felállunk a padlóról, lélektanilag fölényben kerülünk, közel vagyunk ahhoz, hogy a döntő ütést is bevigyük, erre minket soroznak meg... Még van két meccs, hogy megszakítsuk vereségi sorozatunkat. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat