Kedd este a bajnokságot vezető és veretlen, de tavaly ősszel általunk egyszer már megvert FCFC volt az ellenfelünk. Az időjósok ígérték az égszakadást, de mi ezt megúsztuk, bár Pali és Balázs nélkül kellett nekivágni a meccsnek. Reaktiváltuk Takit, így legalább kapusunk volt!

Taki - Peti, Bö - Áron, Vércse ötösfogattal kezdtünk. Természetesen a listavezető nekünk esett, így eléggé „RúgdElőreFC”-t játszottunk. Ennek sajnos meg is lett a böjtje, mert az oldalvonalhoz kiszorított játékosunk csak középre tudta belőni a labdát, amire kapusunk nem ért ki, ellenben az ellenfél csatára igen, így meg is szerezték a vezetést (0-1). Így már kimondottan nehéz helyzetbe kerültünk. Azonban Csapatunk csak nagyon ritkán adja fel, így megpróbáltunk visszajönni a meccsbe. ...és tényleg elkezdtünk focizni! Kapufákat rúgtunk, helyzeteket, ziccereket alakítottunk ki - természetesen mindegyiket kihagytuk... Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azért labdabirtoklásban magasan fölénk nőtt az ellenfél, így nem volt meglepő, hogy az FCFC csatárai többször is tisztára játszották magukat és akkor Taki be tudta bizonyítani, hogy ő bizony nem portás! Neki - és a kapufáinknak - köszönhető, hogy csak egy gól született az első félidőben.

Na de a másodikban! Éppen elkezdődött a félidő, amikor labdát szereztünk, kettő az egyben támadtunk, Áron Lacihoz passzolt, aki eltette a kapus mellett a bogyót a bal alsóba (1-1)! Egy kicsit megzavarodott az ellen és mi profi módjára ráéreztünk erre: Vércse oldalberúgása üresen találta Lacit, aki kíméletlenül bevágta - a változatosság kedvéért - a jobb felsőbe (2-1)! Most már nem csak megzavarodott, hanem be is pipult az FCFC. Gyorsítottak, amúgy se lassú játékukon, míg mi már lassan a fülünkön vettük a levegőt. Sajnos egy egyéni akció után egyenlítettek is (2-2). Innentől kezdve pedig jött a sírás-rívás, mert ellenfelünknek nem tetszett, hogy mi oldalpasszokkal lassítottunk, amúgy se gyors játékunkon - de hát ilyen a foci! Közben Taki minden sarokra tartó lövésre leért, így pedig egyre több szögletet rúghatott az ellen. Egy ilyen kavarodás utána büntetőterület előtt vagy 10 centivel az egyik csatáruk eljátszotta a nagyhalált és jöhetett a szabad. Szinte a gólvonalra kellett állnunk, Taki és Bö fejét éppen kikerülte a hatalmas lövés, ami végül a kapufán csattant. ...és még volt hátra vagy hat perc... Közben Tusy úgy gondolta, hogy az „élet-halál” meccset vívó ellenfél ellen a pálya közepén bemutatja milyen az, amikor egy FCFC játékost öt másodpercen belül ötször kell elküldeni gyufáért - megtette (miközben a csapattársak szíve minden csel után kihagyott egyet)! Majd haláli nyugalommal visszapasszolta a lasztit Bönek. Nem sokat kellett volna kibírni, nőtt a felszültség, gyakoribbá váltak a beszólogatások. Miután már a fülünkön se tudtuk venni a levegőt, az FCFC csatára lefordult védőnkről, elhúzta kapusunk mellett és megszerezte a vezetést (2-3). Sajnos innentől kezdve szinte borítékolható volt, hogy ebből nem lesz pontszerzés! Megpróbáltuk, de labdabirtoklásban amúgy sem voltunk jók, így ziccerben lépett ki az ellenfél csatára, visszarúgta a labdát, de meg nem értés alakult ki játékosaink között és megduplázták az előnyüket (2-4). Még volt hátra 2-3 perc és az FCFC megpróbált kitömni minket, de ezeket a próbálkozásokat már csírájában elfojtottuk.

VT-barométer: 6.

„Ez a meccs is megmutatta, hogy nem véletlen az FCFC első helye. Sajnos felőröltek minket! Persze a sok futkározásuk miatt több helyzetük volt, de Taki meccsben tartott minket. Egy ilyen meccsen Fortuna sem ártana, ami támadásban most nem volt velünk. Ha jól emlékszem, akkor Áron három lövése után is kapufa lett... Mondjuk személy szerint ellenfelünk hisztijétől eltekintettem volna, pláne, amikor már vezettek, de ez benne van a futballban. Még három meccs hátra van az idényből, meglátjuk, hogyan jövünk ki belőle. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Köszönjük Heni és G jelenlétét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat