Kedd késő délután a Nem jöttek el nevű csapat ellen kellett helyt állnia a Vastüdőnek. A fehér mezesek eddig még nem szenvedtek vereséget, csak egy döntetlen csúfította statisztikájukat. Az első meglepetés akkor ért minket, amikor megláttuk a játékosaikat: olyan focista alkatuk volt és még közös bemelegítést is végeztek. Attilával (kesztyű nélkül) a kapuban és két cserejátékossal vágtunk neki a mérkőzésnek.

Attila - Pali, Bö - Áron, Csabi ötössel meglepően jól kezdtünk. Nem engedtük túlzottan magunkra az ellenfelet, de azért az összeszokatlanságból adódóan volt egy-két meg nem értés játékosaink és kapusunk között. Ezt az időszakot túl tudtuk élni és szórványos ellenakciókkal válaszoltunk a támadásokra. Áron oldalberúgása után Csabi a rövidre érkezett és a hosszúba pörgette a lasztit (1-0). Nagyon jót tett nekünk a gól, de láthatólag a Nem jöttek el játékosai sem izgatták magukat. Annak rendje és módja szerint folyt a mérkőzés: ők támadgattak (jól követtük le váltásaikat), mi kontrákkal operáltunk, de utolsó passzainkba rendre hiba csúszott. Ment-ment a játék és egyszer csak az ellenfél térfelén, a középpályától cirka egy-két méterre szabadrúgáshoz jutottunk. Pali kikérte az öt métert, koncentrált, lőtt és a labda a kapus feje felett a hálóban landolt (2-0). El sem akartuk hinni, hogy már két lőtt gólnál tartunk. Kicsit korán örültünk, mert egy átlövést lábbal hárított kapusunk, a kipattanóra pedig - védőnk hibájából - üresen érkezett az ellen, aki a rövidbe vágta a lasztit (2-1). Ellenfelünk újra nyeregben érezhette magát, nekünk pedig még jobban kellett koncentrálni, amit a félidő végéig meg is tettünk. Nagyon kellett, hogy előnnyel tudjunk fordulni!

A második félidő első fele fantasztikus játékot hozott: tizenkét perc alatt rúgtunk hármat(!). Középpályás labdaszerzés után Bö passzát, Pali balról a hosszúba rúgta (3-1). Ekkor már ideges lett a Nem jöttek el csapata, muszáj volt feljebb tolnia védekezését, így nagy területek lettek támadóink előtt. Tusy, a félpályánál, akrobatikusan bent tartotta a labdát és azzal a mozdulattal kiugratta Lacit, aki tolt kettőt a lasztin, majd gólt vágott (4-1). Ekkor már szinte mindent egy lapra feltéve támadott az ellen és Attilának a meccs védését is be kellett mutatnia: három védő mellett/között elrúgott labda a hosszúba tartott, de kapusunk remek reflexszel szögletre mentett. Ettől annyira megijedtünk, hogy gyorsan rúgtunk még egyet: Áron indította Lacit, aki nem sokat teketóriázott és a kapu bal oldalába zúdította a labdát (5-1). Ezt legmerészebb álmainkban se gondoltuk volna! De még volt hátra nyolc perc. A védekezésre koncentráltunk, de ha pontosabbak vagyunk, akkor még rúghattunk volna egy párat. A maradék játékidőben nagyon oda kellett figyelnünk a faultok számára, de ezt is „kibekkeltük”. Azonban két perccel a vége előtt szabadhoz jutott az ellen, amit kegyetlenül ki is használt (5-2), de ez már nem befolyásolta megérdemelt győzelmünket.

VT-barométer: 9.

„Szeretnék gratulálni a Csapatnak, mert fantasztikus teljesítménnyel ajándékoztak meg minket. Az öt rúgott gól mellett játékban is nagyot alakítottunk. Köszönjük Attilának a magabiztos kiállást a kapuban és a bravúrokat, az a bizonyos védés pedig megalapozta győzelmünket. Még az edzői stábot is meglepte, hogy játékosaink mennyire koncentráltan és fegyelmezetten tették a dolgukat. Most ünneplünk egyet, de szerdától folytatódik a munka, mert még csak a bajnokság felénél tartunk. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat