Kedd este a Vastüdő számára is elkezdődött a bajnokság, első ellenfelünk a Mechanical United volt. Különböző okok miatt a mérkőzés előtt még az is kérdéses volt, hogy ki tudunk-e állni, de aztán annyian lettünk, hogy még egy cserére is futotta. Bár hozzá kell tennünk: Csabi betegen, Zoli térdgéppel és majd egy évnyi kihagyással indult csatába. Ellenfelünk tiszta feketében és pluszban vagy két cserével állt fel.

Balázs – Bö, Tusy – Csabi, Laci összeállításban indítottunk és átengedtük a területet ellenfelünknek. Felvettük az embereket és kisegítettük egymást, ha úgy adódott. Márpedig többször is úgy adódott, de egy-egy tüdős láb mindig odaért. Próbáltunk támadni is: főleg átlövésekkel, ziccerbe nem igazán kerültünk, bár kapufát csak sikerült rúgnunk. Aztán végre Zoli is pályára lépett, aki egy kis bemelegítő, zavaró futkározás után a balösszekötő helyén üresen találta magát és a rárontó kapus mellett, felett a bal alsóba ragasztotta a lasztit (1-0). Nem volt bennünk a gól, de ha már megszereztük, akkor csak nem adhatjuk vissza! Érezhetően nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt az ellen, de ez csak nekünk szokott jót tenni. A vezetés tudatában magabiztosabban járattuk a labdát az ellenfél kapuja előtt. Ha máshogy nem ment, akkor visszapasszoltuk az utolsó emberünknek, aki már a mi térfelünkön álldogált. ...és ekkor olyan dolog történt, amit még unokáinknak is mesélni fogunk: visszapasszoltuk a labdát a félpálya vonalánál, a bal futó helyén álldogálló Bönek, aki gondolt egyet és ÓRIÁSI GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL-t ragasztott a bal felsőbe (2-0). Cristiano Ronaldonak üzenjük, hogy jöjjön és vegyen különórákat a Vastüdő „leggyorsabb emberétől”! A játékrész maradék idejében lassítottuk a játékot, nem ragaszkodtunk a fej nélküli előrerohanáshoz, az eredmény nekünk tökéletesen megfelelt, míg a Mechanical United nem tudott ziccert kialakítani Balázs kapuja előtt.

A második félidőt is úgy kezdtük, ahogy az elsőt befejeztük, bár a szünetben nem tudtunk annyi oxigént magunkhoz venni, amennyire szükségünk lett volna... Nagyon figyeltünk, hogy a játékrész elején ne essünk abba a hibába, mint a tavalyi szezon alatt többször is, ennek eredményeképpen sikerült megvédenünk a kapunkat a góltól. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy ebben Balázs hathatósan közreműködött és egyszer Fortuna is mellénk állt. Nem feccöltünk sok energiát a támadásokba, de mivel a fekete mezesek eléggé feltolták a védekezésüket, így nekünk is több helyünk maradt elől, de helyzeteinket nem tudtuk ziccerre váltani. A félidő közepén Balázs gondolt egyet és kidobta magának a labdát, majd kapura tűzte a lasztit, ami megpattant egy United játékos fején, ez becsapta a kapust, így a bogyó a hálóban kötött ki (3-0). A legszebb az egészben, ha nincs a megpattanás, akkor érvénytelen a gól, de ez minket egy cseppet sem érdekelt! Ez a találat végképp elkedvetlenítette az ellenfelet, akik még becsületből támadtak, de igazi átütőerő már nem volt a játékukban. Sajnos a végén egy hosszú indítás után Zoli megint lesérült..., így csere nélkül kellett lehoznunk az utolsó perceket, ami már igen nehezünkre esett.

VT-barométer: 9.

„Nagyon büszke vagyok a Csapatra, ez férfimunka volt! Sajnálom Zoli sérülését, remélem, hogy még látjuk a pályán... A srácok tökéletesen megvalósították azt a taktikát, amit előzetesen megbeszéltünk. Persze kellett egy kis szerencse is, de az annak van, aki megdolgozik érte. És akkor „A” gól: csodálatosan találta el Bö a lasztit, annak meg külön örülök, hogy nem vaktában előrevágott labda volt, hanem tudatosan célozta meg a kaput. Ilyen labdaívet talán csak CR-től látunk, a kapus mozdulni sem tudott. Nagy kár, hogy ezt nem tudtunk videóra rögzíteni... A győzelem pedig a Vastüdő aranyoldalaira kívánkozik! Nem szabad elszállni, ma még ünneplünk, holnaptól már a következő meccsre koncentrálunk. Hajrá Vastüdő!” – mondta a mérkőzés lefújása után a manager asszisztense.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat