Szerda délután kellett meccselnünk a KPS ellen. A nap folyamán értesültünk róla, hogy Áron visszatért amerikai próbajátékáról (hivatalos ajánlat még nem érkezett érte) és készen áll a bevetésre. A fél hatos kezdés ellenére a megszokottól eltérően sokan voltunk: két cserével vágtunk neki a meccsnek, az ellen eggyel.

Balázs - Pali, Tusy - Csabi, Bö ötössel indítottunk, Áronon kívül még a kezdés előtt beeső Laci melegített az oldalvonal mellett. Tapogatózó játék vette kezdetét, de a KPS tagjai össze-vissza futkostak, mi megpróbáltuk a nyomukat követni. Ez többé-kevésbé sikerült is. Aztán egy átlövés megpattant az egyik védőnk lábán, ami így becsapta kapusunkat és a laszti a pipában kötött ki (0-1). Ez duplán rosszul jött, mert talán a játékosaink is érezték, hogy nincsenek kellően felpörögve a meccsre. Egy picit „felkeltünk”, amikor egyik játékosunk egy visszagurítás közben megsérült, így rövid lett a passz, amit a zöld mezesek csíptek el és kettő az egyben lejátszották (0-2). ...és akkor újra fel kellett kelni, de egy hatoson kívülről előtt labda két kötény szerezve a kapuban kötött ki (0-3). Szép félidő volt! Bár el kell mondanunk, hogy néha úgy fociztunk, mint a meccsünk előtt gyakorló alsós gyerekek...

A második félidő elején nagyon figyeltünk arra, nehogy megtartsuk szokásunkat és gólt kapjuk. Szerencsére ezt sikerült elkerülni! Játékban is javultunk, de ellenfelünk remekül tartotta az eredményt. Sőt számukra az volt az elsődleges szempont, de nyilván a támadásokról se mondtak le. Mi nem igazán tudtunk ziccert kialakítani, inkább csak próbálkozásaink voltak. Aztán Pali ívelése üresen találta Csabit, aki a sokadik helyzetét értékesítette, így legalább a szépítés összejött (1-3). Megpróbáltunk a következő percekben még egyet változtatni az eredményen, hogy hátha lesz lehetőségünk az egyenlítésre, de nem volt meg a kellő átütőerő a csapatban.

VT-barométer: 5.

„Sajnos ez a korai időpont és a napfény jelentősen befolyásolta teljesítményünket. Először Fortunát kell megszidnom, aztán meg a játékosokat. Elég lagymatagon álltunk bele a meccsbe, így ennek egyenes következménye volt, hogy olyan első félidőt produkáltunk amilyet. A második már jobb volt, persze az elsőtől csak jobb lehetett, de be kell vallani, hogy nem volt benne a meccsben az egyenlítés, még a második góltól is messze voltunk. Megbeszéljük a történteket és igyekszünk visszatalálni a helyes útra. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat