Kedden, a délelőtti biliborítás után, a már ismert Forza Bázzz mérkőztünk, bár a kék mezes csapat ellen eddig sok sikerélményünk nem lehetett. A meccsre három cserét is sikerült nevezni, de rémisztő volt látni, hogy az előttünk játszó csapatok mennyire csúszkálnak a pályán. Ezt mi is megtapasztaltuk...

Balázs - Peti, Pali - Bö, Áron összeállítással kezdtünk. Ennek ellenére nem kell azt írnunk, hogy védekezésre rendezkedtünk be, hanem megpróbáltunk irányítani. Ez többé-kevésbé sikerült is, bár azt hozzá kell tennünk, hogy ellenfelünk is bátran, taktikusan tette-vette a labdát. Több alkalommal Balázsnak kellett közbeavatkozni: a legneccesebb helyzet mégis egy rövid hazaguritásból alakult ki. Még szerencse, hogy kapusunk ismerte a cserkészek örökbecsű mondását... Mi sajnos csak egyszer tudtuk eltalálni a kaput, akkor is védett az FB portása - helyzet volt, na! Két emberre kellett nagyon figyelni az ellenből, de őket nem mindig tudtuk szerelni, kicselezni stb. Ennek meg is lett a böjtje! Már mindenki a félidőt lezáró sípszót várta, amikor a Bázzz csatára már-már az alapvonalig cselezte magát és onnan egy irtózatos erejű lövést eresztett, ami a két kapufát és Balázs kobakját is érintve a hálóba vágódott (0-1). ...majd hirtelen jött a fütty!

A második félidőt egy fokkal nagyobb iramban kezdtük, mert hát megint futni kellett az eredmény után. Fogalmazhatnánk úgy is, hgy beszorítottuk az ellenfelet, de helyzetet nem nagyon tudtunk kialakítani. Ha talán sikerült, akkor meg nem találtuk el a kaput..., mintha meg lettünk volna átkozva. Ezzel árhuzamosan hátul is figyelni kellett, mert az FB veszélyes emberei nem áltak le. Természetesen minden tőlünk telhetőt megtettünk, de a legjobbjukat nem tudtuk fogni, aki kihasználta az adódó lehetőséget és megduplázta önmaga, valamint csapata góljainak a számát (0-2). Időkérés, taktikai megbeszélés. ...és minő véletlen, ha egy kicsit pontosabbak vagyunk, akkor ki is egyenlíthettünk volna. Azonban megint előjön a ha... és a kapu el nem találása. Az utolsó pillanatokban kapott gól már szinte mindegy volt (0-3) - nem ezen múlt!

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Balázs.

A pálya talaja sajnos döntően befolyásolta a mérkőzésünket. Nagyon rosszul érintette a mi gyors, kombinatív, tiki-takára épülő játékunkat a csúszós pálya. Természetesen lelkileg sem tett jót az első félidő utolsó pillanatában kapott öngól. Már megint öngól... Persze nem akarom csak erre fogni, mert amíg egyszer találjuk el a kaput, addig ne is álmodozzunk pontról, pontokról. Jövő héten jön az egyik száz százalékos csapat. Nekik megyünk, aztán meglátjuk, hogy ebből mi fog kisülni. Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta a manager.

Köszönjük Szurkolóink jelenlétét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat