A Telly Savalas elleni meccset március 25-én kellett volna lejátszani, de a viharos időjárás miatt a szövetség egy héttel elcsúsztatta a fordulót, így a húsvéti sonka és locsolkodás után mérkőztünk meg Kojakék ellen. Sajnos ez az időpont több ember számára nem volt megfelelő, így csere nélkül vettük fel a harcot. Az elmúlt heti havazást eső váltotta fel, de egész nap nem esett, ezért bíztunk benne, hogy este 7-ig kitart ez az állapot - hát nem tartott ki...

Balázs - Tusy, Áron - Zoli, Csabi ötösfogat vette fel a kesztyűt Kojak nyomozó ellen. Az első tíz percben nagyon szép játékot mutatott be a csapat: megvoltunk elől, hátul, helyzeteket dolgoztunk ki és a kaput is körbelőttük. Eme események között Tusy átlövésgóljával megszereztük a vezetést (1-0). Továbbra is mi domináltunk, Zoli ajtó-ablak ziccere sajna kimaradt és ahogy ilyenkor lenni szokott gólt kaptunk. Egy hosszan előrevágott labdát az egyik zöld mezes megcsúsztatott, Balázs beleért, de a kapufa csak beljebb segítette a lasztit (1-1). Ennek ellenére nem tört meg a lendületünk: mentünk előre, daráltunk tovább, de Áron csak egy lábmérettel maradt le a beadásról, Tusy átlövése centikkel kerülte el a kaput - nem volt szerencsénk. Ekkor úgy éreztük - nem először a bajnokság folyamán -, hogy meglehet a meccs.

Ehhez viszont az kellett volna, hogy ne úgy kezdjük a második félidőt, mint az első meccsünk első öt percét... Sikerült egy perc alatt két gólt kapni: az elsőt egy szép támadás végén (1-2), a másodikat egy átlövés után (1-3). Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi is a kapufáról ment be... Végül is innentől kezdve nem nagyon volt más lehetőségünk... Mentünk előre becsülettel, védekezésünket feltoltuk a félpályáig, így hátul óriási lyuk tátongott a védelem és Balázs között, ezáltal pedig több helyzetet is ki tudtak alakítani Savalasék. Elől Csabi megküzdött egy labdáért, Zoli pedig a láberdő sűrűjében ellőtte (2-3) és még egy fél félidő hátra volt... Persze az eredmény kiegyenlítéséhez nem kellett volna szinte rögtön gólt kapni, de összejött és persze megint egy kapufáról bepattanó labda (2-4)... Rögtön időt kértünk és megtárgyaltuk a hátralévő 9 percet. Sajnos ekkor a zöld mezesek nagyon visszazártak és egy, maximum két ember ment fel támadni. Zoli megsérült, így még jobban "megfogyatkoztunk". Balázsnak egyre többször kellett ziccert védenie, míg elől már a fáradtság is kiütközött, pontatlanabbak lettünk, a helyzeteket kihagytuk és elbuktuk a meccset.

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Zoli.

Bárcsak egy cserénk lett volna! Így is minden dicséretet megérdemelnek a srácok, de ehhez a meccshez és ezekhez a körülményekhez kevesek voltunk... Míg ők négy kapufából 3 gólt rúgtak, addig a mi kapufáink után kifele jött a labda... Persze nem szabad elfelejtenünk, hogy megint volt egy kétperces rövidzárlatunk, amit ellenfelünk kihasznált, pedig az első félidőben a kapott gólt leszámítva minden a mi kényünk kedvünk szerint zajlott. Talán többször kellett volna próbálkozni középről, de amikor lehetett vagy a kapus védett vagy nem találtuk el a kaput, amikor meg nekünk volt sürgős, akkor túl sűrű volt a fal. Sajnálom Zoli sérülést és reméljük, hogy nem komoly a dolog! Hajrá Vastüdő! - mondta a manager.

Jobbulást, Zoli!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat