Hétfő este a már ismert és a bajnokság középmezőnyéhez tartozó, sárga mezes KPS ellen lépett pályára a Vastüdő. A gondokat áthidalva cserével tudtunk nekivágni a meccsnek, bár Csabira valószínűleg büntetést fog kiszabni a vezetőség. Tehát egy csere, jó idő és jó (és sok cserével rendelkező) ellenfél, mi kell még?

Balázs - Peti, Pali - Áron, Bö felállással indítottunk, Tusy meg a kispadon fagyoskodott. Mezőnyjátékkal indult mérkőzést, helyzetek nem alakultak ki egyik kapu előtt sem: méregették egymást a felek. A mezőnyjátékot kezdte felválltani a KPS csapatának nagyobb labdabirtoklása, de jelentős javulást ez sem hozott játékukban. Mi pedig szorgos hangya módjára védekeztünk és ha úgy adódott, akkor támadtunk. Egy ilyen akció során Bö(de) megharcolt egy labdáért és máris 1-0! Egy kicsit felpörgette a játékot ellenfelünk, de védelmünk jól állt a lábán, míg elől Bönek és Áronnak egy-egyezni kellett a védőkkel, ez pedig nagyon bejött nekik! Hátul a KPS erejéből csak átlövésekre futotta, míg elől Áron kedve szerint oldotta meg a dolgokat. Egy-kettő-három, KLASSZIKUS MESTERHÁRMAS, 4-0! Mind a három nagyjából ugyanolyan szituációból született, de hozzá kell tennünk, hogy a háromból két lövés is irányt változtatott, az egyik kétszer is, míg a laszti a kapuban kötött ki, de végre Fortuna megfogta a kezünket. Egyik gólját pedig nagyon betette a ficakba! Teljesen elbizonytalanodott az ellenfél, jól jött nekik a szünet. Mondjuk nekünk is...

...tudtunk pihenni és rákészülni a második játékrészre. Sikerült! Ugyanúgy kezdtünk, mint a tavaszi szezon meccseinek többségét: gólt kaptunk, 4-1. Fellelkesült a sárga mezes csapat és iszonyatos nyomás alá helyezte kapunkat! Hosszú perceken keresztül nem tudtuk átlépni a félpályát és csak a labdát rúgtuk arra amerre álltunk. Ha már mi is tehetetlenek voltunk, akkor Balázs és/vagy a kapufa segítségünkre sietett (ugye, Fortuna?). Hogy is mondja a klasszikus: "A jó csapatnak van szerencséje!" A félidő felénél sikerült időt kérni és újra megbeszéltük a taktikát... Ja nem! Mindenki friss oxigén után vágyakozott! Lehet, hogy ez kellett, mert újra ki tudtunk jönni a szorításból, helyzeteket tudtunk kialakítani, voltak egészen tetszetős támadásaink. Mígnem Bö szabadott rúghatott és mivel ma ő is elemében volt, ezért bevágta, 5-1! Eldőlt a meccs! Profihoz méltóan az ellenfelünk továbbra is támadott, de a maradék időt okosan és rutinosan kapott gól nélkül le tudtuk hozni.

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Áron.

Gratulálok a fiúknak! Ez a meccs méltó (komponálás) folytatása volt a múlt hetinek. Fantasztikus első félidőt produkáltunk, elől minden bement, míg hátul jól zártuk le a területeket. Valószínű volt, hogy lesz egy holtpontunk, bár a kapott gól idejét egy kicsit kitolhattuk volna. Ezek után meleg pillanatokat éltünk át a saját térfelünkön, de meg voltam róla győződve, hogy ezt a meccset nem bukhatjuk el. Igyekeztünk és ma többen is az átlag felett teljesítettek. Este még megünnepeljük az első győzelmet, aztán újra nekiállunk és meglátjuk, hogy mit tudunk kihozni a többi meccsből! Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta a manager.

Szép volt fiúk, csak így tovább! ...és kösz G!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat