Rendhagyó sajtótájékoztatót tartott a Vastüdő vezetősége a klub élén történt változásokról. Az alábbi írásban az új menedzser bemutatkozó beszédéből idézünk, amelyben szó esik célkitűzéseiről, vállalásairól is.
"Ha komolyan vesszük a Vastüdőt, úgy gondolhatjuk, hogy ez a hét fordulópont a csapat életében. Én bízom és hiszek benne ugyanakkor, hogy ez egyáltalán nincs így. Viszont ha egy kicsit kevésbé vesszük jelentőségteljesen magát a nagybetűs Vastüdőt, akkor rádöbbenünk, az élet morajló gleccserének nyomában jelentős dolgok történnek...
A boldogság titka nem az, hogy azt tesszük, amit szeretünk, hanem az, hogy szeretjük, amit tennünk kell. |
Mondanám, hogy annak idején Müller Pétertől, a dalai lámától vagy Cicciolinától írtam ki ezt az idézetet, ha nem néztem volna utána, hogy a szerzője egy számomra amúgy ismeretlen skót drámaíró, bizonyos James M. Barrie, de a lényeg amúgy is inkább a mondanivalójában van. Tudniillik az elmúlt egy hétben jól fejbe kólintottatok a boldogsággal. A nyavalya akart itt igazán Vastüdő-menedzser lenni - emlékszik rá még a winchesterem, hogy milyen az -, bár amikor közöltem, hogy partvonalon kívülre váltok, sejtettem, hogy a csapat kifundál valamit. De ti akartátok, nesztek, komolyan veszem!
Pedig ebből jól kijönni gyakorlatilag lehetetlenség. A Vastüdő menedzserváltásához hasonlatos cezúra mindössze egy történt ebben az esztendőben a világfutballban, és biztos vagyok benne, hogy ebben az évtizedben nem is lesz még csak hasonlatos sem. Viaskodtam rövid ideig, hogy kell-e nekem a posztfergusoni út, hiszen még csak épp a kezdőrúgáshoz készülődött az első, általam vezényelt Vastüdő, és máris megjött az első kritika, az első összezördülés. De rengeteget kaptam a Vastüdőtől, többet, mint reméltem, ezért nem a könnyebb utat választom.
Szóval, ha már jogosan kapom az arcomba a kérdést, hogy miért Vércse kezdett, miért nem Csabi, illik is megválaszolnom. Nem hiszem el, hogy ne lenne mindenki előtt ismert tény: Vércse - amellett, hogy technikailag a legképzettebb - a legérzékenyebb lelkű játékosunk, akinek kell a bizalom. Csabi ugyanakkor jelenleg nemcsak a legeredményesebb, hanem az egyik legalázatosabb, legstabilabb emberünk is, akit a „kispadra ültetés" még elszántabbá tehet, még jobb teljesítményre sarkalhat. Menedzserváltás, tabula rasa. A dolgok rendje tehát, hogy nálam mindenki tiszta lappal indul. Ergo: Vércse ezúttal kezdett, de ha a jövőben nem jön meccsre, ismét pados lesz. A szakmai kérdéseket a jövőben pedig nem ezen a fórumon fogjuk megvitatni.
Ugyanakkor, ha már szakmázunk, tisztázzunk is valamit! Mit is várunk el egy menedzsertől? Bajnoki címet? Szezon végi pozitív mérleget? Szerethető focit? Frászt! Ha egész héten szó esik mindenről, mennyei és biszembaszom ligáról, narancsról és banánról, szánalmas NSO-ról és MNO-ról, Áron eltévedéseiről, Balázs értetlenségéről, de sehol egy közös edzés, egy megbeszélés - akkor mit várunk? Lehetséges-e így a kivonulás, hogy győzelem vagy Szibéria?
Igen, persze. Már hogy a viharba ne! Mélységesen egyetértek azzal a gondolattal és tőlem se hallja senki, hogy mindenem a labdarúgás! Fontosabb a család, a barátok, még sajnos a munka is. DE! De abban a heti 2x20 percben csak a Vastüdő van! Vagy győzelem, vagy Szibéria!
Mit várhattok tehát az új menedzsertől? Íme, három plusz egy vállalást teszek. Számon lehet kérni, lehet majd citálni, ha nem teljesül, úgyis kalap, kabát.
1. A Vastüdő nem a legfontosabb, csak a Vastüdő fontos.
2. Taktikai, technikai hiba miatt soha senkit nem fog hátrány érni a csapaton belül.
3. Ugyanakkor viszont alapvető elvárás, hogy a csapattársait mindenki figyelembe vegye. Magyarán: képességekhez viszonyított játékidőben lehet eltérés, de nem markáns. Ha hívok valakit, lejön, ha más posztra küldöm, oda megy. Amennyiben ez nem működik, nem a fegyelem lesz az első, miattam jöhet a káosz-játék! (Célkitűzések: a jövőben igyekszünk kicsit többet/gyakrabban cserélni, jobban figyelni a posztokra és kevesebbet szövegelni a padról.)
+1 Örömmel töltött el, hogy a korábbi menedzser úgy döntött, marad és építi az utánpótlást. Ugyanakkor mint a Vastüdő eddigi egyetlen olyan tagja, aki ezért bizonyíthatóan tett, magam sem mondok le róla, hogy a jövőben is dolgozzak az utánpótlás-nevelésen, sőt: stábommal ezennel vállalom, hogy legkésőbb a tavaszi szezon végéig megduplázzuk a Vastüdő legkisebb korosztályának létszámát.
Köszönöm a figyelmet! Előre Vastüdő! Győzelem vagy Szibéria!"
Utolsó kommentek