Tegnap este új helyszínen és időpontokban lépett pályára Csapatunk. Történelmünkben először egymás után két éles meccset játszottunk. Szerencsére nem volt sérültünk, de a tömegközlekedéssel meggyűlt a bajunk. Három emberünk a fővárosi dugóban ragadt, így csak két cserével tudtuk kezdeni a játékot. Sajnos a kiválóan megépített pálya a délutáni esőzés hatására nagyon csúszóssá vált.

Drogbarna ellen:

Balázs - Áron - Branko, Zoli - Wundi összállítással kezdtünk, Csabi és Tusy a cserepadon várt bevetésre. Tapogatózással indult a meccs, ellenfelünk tanult a múlt csütörtöki hibáiból, így jól zártak vissza és a játékot is lassították. Wundi tisztára játszotta magát és egy hatalmas gólt lőtt (1-0). Egy kicsit megnyugodtunk, ezt azonban rögtön kihasználta a Drogbarna (1-1). Visszavettük a meccs irányítását, de pontatlan passzaink miatt nem tudtunk fölénybe kerülni és ellenfeleink is meglepően jól tartották magukat. A védekezésünk nem állt össze tökéletesen, de Balázsnak nem sok dolga akadt. Zoli kapott egy remek labdát a szélen, sikerült végigvinnie az akciót, amit tökéletesen fejezte be (2-1). Azonban pechünkre újra ugyanabba a folyóba léptünk... Egy, a kapunk előtt keresztbelőtt labda megpattant Zolin, ami így a hálóban kötött ki (2-2).

A második félidőt ugyanolyan vehemenciával kezdtük, mint az elsőt, de ez nem mutatkozott meg helyzetekben. Időközben befutott a Csapat többi tagja is. Egy gyönyörű akció végén Wundi ismét beköszönt (3-2). Sajnos a nyugalom ezen az estén elhagyott minket, így többször elvitt a lendület, ami nem párosult eredményességgel. A Drogbarna nem adta fel és egy védelmi hiba után - nem sikerült elrúgni a kapu előtt pattogó labdát - harmadszor is sikerült az egyenlítés (3-3). Azonban szinte az ellentámadásból Csabi újra megszerezte a vezetést (4-3). Hátrányban a sárga mezesek átvették a kezdeményezést, de egy-két veszélyes szituáción kívül nem volt izgulni valónk, bár a csúszós talaj többször is megtréfált minket. Az utolsó percben Vércse még növelni tudta az előnyt (5-3).

GEK ellen:

Egy mérkőzéssel a lábunkban indultunk neki a szezon utolsó megmérettetésének. Balázs - Tusy - Csabi, Áron - Zoli ötössel vágtunk neki. Megpróbáltuk kiismerni az ellenfelet, így középpályán zajlott a játék. A geográfusok néhányszor zavart okoztak a védelemben, de nem kellett izgulnunk. Amikor már úgy éreztük, hogy kezdünk felpörögni, akkor egy védelmi megingást könyörtelenül kihasznált a GEK (0-1). Ez visszavetett bennünket és ennek következtében nem sikerült kidolgozott támadásokat vezetni, inkább a jószerencsére bíztuk akcióink sikerességét.

Hatalmas vehemenciával vetettük bele magunkat a második félidőbe, de pontatlanságunknak köszönhetően nem tudtunk a kapu közelébe kerülni. Átlövéseink nem voltak pontosak, bár Pali lökete gólt érdemelt volna. Az idő előrehaladtával egyre jobban beszorítottuk az ellenfelet, akik csak előrebikázták a labdát, amit két-három kivételtől eltekintve tökéletesen semlegesítettünk. Egyre jobban érett a gól, a GEK hátát lassan a háló súrolta, de az egyenlítés csak nem akart megszületni. Már utolsó emberünk is - szinte - az ellenfél térfelének a közepén tartózkodott, amikor Branko által lőtt labdát a kapus Zoli elé tenyerelt ki, aki kapuba fejelte a bogyót (1-1). Sikerült és megérdemeltük!!! A maradék időben még volt két ziccerünk, de ma - mint általában a szezonban - ezeket nem tudtuk értékesíteni. Ezzel az eredménnyel megszületett az évad egyetlen döntetlenje.

A mérkőzések legjobb Vastüdő játékosa: a Tábor.

Nehéz estén vagyunk túl. Teljesen másképp kezdte a Drogbarna a mai meccset, ez egy kicsit bénítólag is hatott a srácokra. Szép gólokat lőttünk, bár az ellenfél szinte - mind a háromszor - a következő támadásból egyenlített. Nem hagyták magukat megtörni. Tény, hogy nagyon csúszós volt a pálya, de illett volna ehhez jobban alkalmazkodni. Bár úgy gondolom, hogy száraz pályán sokkal jobbak lehettünk volna. Összességében a győzelem volt a lényeg! A GEK ellen már éreztük az első meccs fáradtságát, de ezen a meccsen inkább a pontatlansággal volt problémám. A kapott gólig sem játszottunk jól, de utána - úgy éreztem - szétesett a játékunk. Egy kicsit jobb ellenfél ezt kihasználta volna, szerencsénk volt! A második félidő már több fokkal jobb volt, pláne az idő előrehaladtával. Az utolsó harmadban már szinte egykapuztunk, de ennek ellenére nem nagyon volt helyzetünk. Az X-et mindenképpen megérdemeltük, de sajnos a hat pontot nem tudtuk megszerezni. Az így elért középmezőny dícséretes! Köszünjük Szurkolóinknak, hogy erre a távoli helyre is ilyen szép számban elkísértek bennünket! Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta a manager.

A végső helyezést még nem ismerjük, ugyanis holnap még egy meccset pótolnak, aminek az eredménye hatással lehet a tabellára.

Vastüdő Sajtószolgálat