A szezon utolsó fordulójában a Forza Bázzz ellen lépett pályára Csapatunk. Az már nem meglepetés, hogy ilyen-olyan okok miatt csere nélkül kell pályára lépnünk. Ellenben akkor tátva maradt a szánk, amikor átnéztünk az ellenfél térfelére és ott azt láttuk, hogy 9(!) mezőnyjátékost tud felvonultatni a piros mezes csapat.

Nem igazán indult jól számunkra a mérkőzés, ugyanis Áron az ellenfél kapusával történt ütközést követően egy picikét megsérült, így őt egy időre vissza kellett vezényelni a hátsó harmadba, ahol egy kivételtől eltekintve meglepően - aki focizott vele vagy ellene korábban annak nem is volt meglepő - jól tette a dolgát. Sajnos az az egy megingás büntetőt ért, amit a Forza kíméletlenül kihasznált (0-1). A gól előtt és után egész jól tettük a dolgunkat, ha támadásban egy kicsit határozottabbak vagyunk, akkor sikerült volna az egyenlítés, de ez szokás szerint nem jött össze. Az oxigénszintünk pedig egyre csökkent...

A második félidőben se spóroltunk a futással, de többnyire az ellenfél akciót kellett semlegesítenünk. Amikor meg nekünk lett volna lehetőségünk, akkor elpepecseltük a helyzeteket. Nyilván, ha nem tudsz rúgni, akkor valószínűleg kapni fogsz: ez most sem történt másként! Egy átlövésbe kapusunk beleért, de pechünk volt és a laszti a jobb felsőbe vágódott (0-2). Nyolc perccel a vége előtt időt kértünk és megbeszéltük a követendő taktikát - ja, nem! Ez a kis szünet arra volt jó, hogy tüdőkapacitásunkat növeljük. Azonban a következő percekben olyan történt, ami ritkán fordul elő velünk. Első lépésként Palit előreküldtük a csatársorba, aki már jelenlétével több bonyodalmat okozott a Forza Bázzz védelmében. Ennek is köszönhetően egyszer csak úgy alakult, hogy három Vastüdő játékos is az ellenfél hatosán belül volt, sőt még a labda is, ami Bö elé került, aki a léc alá bombázott (1-2). Az ellenfél egy picit megzavarodott, mi felbátorodtunk. Kettő és féllel a vége előtt Pali megverte az emberét, majd Tusyhoz játszott, akinek nem okozott gondot az üres kapuba lőni (2-2). Nagyon kevés volt hátra, Pali elment az oldalvonal mellett, centerezését Bö rálőtte, de lövésének útjába került egy védő, így oda lett a meccslabda. Azonban így is szép teljesítmény láthattunk a Csapattól!

VT-barométer: 7.

„Ez az utolsó hét-nyolc perc tökéletesre sikerült, még úgy is, hogy nem tudtunk nyerni! Így hirtelen nem is emlékszem, hogy mikor sikerült kétgólos hátrányból úgy felállni - csere nélkül -, hogy legalább egy pontot tudjunk szerezni. Volt egy-két peches megmozdulásunk elől, de Fortuna egyszer-kétszer megfogta a kezünket hátul, így igazságosnak gondolom az eredményt annak tükrében, hogy kétszer annyi játékosból állt az ellenfél. Most elmegyünk szünetre, majd rövidesen következik az Edzőtábor. Hajrá Vastüdő!” - mondta az assistant manager.

Köszönjük Tündének és Lacinak a részvételt!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat