A tavalyi példából okulva Csapatunk - felkészülés gyanánt - idén is benevezett a Téli Bajnokságba, a BEAC Büfé mellett található buborékba. Első ellenfélként a jól ismert Grund FC-t sodorta Fortuna az utunkba, akikkel eddig a feljegyzések szerint háromszor játszottunk és mindannyiszor kikaptunk, 3-17-es gólkülönbséggel. Sajnos egyik játékosunk, valamint befektetőkkel tárgyaló managerünk nem lehetett jelen a meccsen, így hét fővel vetettük bele magunkat a küzdelembe.

Balázs - Peti, Pali - Áron, Csabi összeállítással indítottunk, míg két cserejátékosunk az oldalvonal mellett beszédbe egyeledett a sporival. A Grundosok rögtön magukhoz ragadták a kezdeményezést és bátran vetették magukat a csatába, míg számunkra a védekezés maradt. Védőjátékunkban igazán nagyszerű volt, hogy az emberfogást és a területvédekezést felváltva tudtuk alkamazni. Ennek a váltott védekezésnek az volt az előnye, hogy ellenfeleink bár nagyon ügyesen tették lábról-lábra a labdát, de ziccerig nem jutottak. Körbelövöldözték a kaput, ha mégis eltalálták, akkor Balázs a helyén volt. Gondot okozott, hogy elől nem tudtuk megtartani a labdát, mert a Grund FC játékosai nagyon jól zárták le a területet, míg a hosszú indításainkhoz túl rövid volt a pálya. Azért egyszer csak összejött: egy Bö által vaktában előrevágott labdára Pali lecsapott, átemelte védőjét, de a döntő pillanatban elcsúszott... Óriási helyzet volt! Szépen, lassan ellenfelünk óriási labdabirtoklási fölénye közben el is telt a maradék játékidő.

A második félidő ott folytatódott, ahol az első abbamaradt. Azzal a különbséggel, hogy a legelől tartózkodó Vastüdős is a saját térfelének közepén védekezett. Mindent elárul erről a félidőről, hogy kis túlzással akkor értük el a félpályát, amikor egy vaktában előrevágott labda után az ellenfél támadást próbált építeni, mi pedig letámadtuk a labdát hozó játékost. Védekezésünk tökéletesen működött: ha kellett, akkor szorosan fogtuk a támadókat, nem hagytuk, hogy leszakítsanak minket; ha kellett, akkor területet védtünk; ha kellett, akkor egy-egy láb mindig odaért, de ha már minden veszni látszott, akkor Balázs segített nekünk. Kapusunk azért összehozott egy-két hajmeresztő bohóckodást is. Több szót nem érdemes a félidőre vesztegetni, mert csak szóismétlésbe keverednénk.

A spori meg is említette, hogy nem emlékszik, mikor volt utoljára ezen a pályán 0-0.

VT-barométer: 8.

„A védekezés magasiskoláját mutattuk be ezen a meccsen. Ezért a teljesítményért nagyon nem szeretnek minket az ellefelek. Az biztos, ha ez fordítva lett volna, akkor kitépem az összes hajszálamat. A fantasztikus védekezés miatt nem nagyon tudott igazi ziccert kialakítani az ellenfél, így azért könnyebb volt tartani a döntetlent. Azt el kell ismerni: nem, hogy ziccerre, még klasszikus helyzetre se futotta erőnkből. Azonban szereztünk egy pontot egy olyan ellenfél ellen, aki még sok borsot fog törni a bajnokság többi csapatának orra alá. Hajrá Vastüdő!” - mondta a mérkőzés lefújása után az assistant manager.

Köszönjük Szurkolóink támogatását!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat