Kedd délután a mi meccsünkkel kezdődött a bajnokság 5. fordulója. Ellenfelünket ismertük már a bitumenesről, akkor 4-0-ra meg is vertük a Statikus Gumirugókat. Egy védőnk kiesett, maradt két cserénk, míg a kék-sárgák eggyel vágta neki a tökéletes fodballidőben rendezendő mérkőzésnek.

Balázs - Pali - Zoli, Áron - B...ööööö helyett Csabi felállással kezdtünk. Mint Szurkolóink láthatják a manager úgy döntött, hogy a tavalyi gólkirály formája nem megfelelő, ezért az idényben szárnyaló Csabi kezdett. Úgy látszik, hogy a kétcsatáros játékot még nem merte bevállalni az edzői stáb. A kispadon ülő Tusy meg jót röhögött az egész helyzeten.

Támadólag akartunk fellépni már a mérkőzés kezdetén, de ez sajnos nem sikerült. Mezőnyjáték folyt a pályán, a kapuk nem igazán forogtak veszélyben. Kispályán ritkán látható mérkőzés zajlott: eljutottunk az ellenfél térfelének a közepéig (esetleg kapura rúgtuk a labdát) - ott elfogyott a tudományunk. Ekkor labdát szerzett az ellen, de mi jól zártunk vissza, így ők is tanácstalanul passzolgattak a mi térfelünkön. Aztán tekertünk egyet, de Fortuna nem fogta kezünket vagy mi nem céloztunk elég pontosan. Törvényszerű volt: ketten támadtuk meg a labdás embert, aki kiugratta csapattársát és már vezettek (0-1). Pörögtünk tovább, de érdemleges dolog nem történt a maradék játékidőben.

A második félidő elejét felpörgettük és meg tudtuk törni a Gumirugók ellenállását. Voltak jó passzaink, helyzeteink, ziccereink, kapufáink, míg végül Balázs fellopakodott és a félpálya környékéről iszonyatosan nagy gólt ragasztott a jobb felsőbe (1-1). Egy kicsit megnyugodtunk volna, de egy egyéni tiki-takából gólt kaptunk (1-2). Időt kértünk: lehet, hogy túl korán... Azonban a megbeszélés után felborítottuk a pályát, de a betömörülő védelem ellen nem találtuk meg az ellenszert. Míg ők bátran kontrázhattak, így sikerült még két gólt rúgni: az elsőnél nem vettük fel a felfutó hátvédet, míg a következőnél óriási mázlijuk volt. A labda háromszor is érintette a kapufát, míg végül kapusunk fejéről a hálóba vánszorgott a labda (1-4). Innentől kezdve már minden mindegy volt! ...és lehet, hogy pont ezért Csabi addig tekergett a labdával, míg csak a hálóba tudta juttatni azt (2-4). Még volt hátra öt perc! Sajnos ezalatt mindkét oldalon csak a faultok száma növekedett, de ebből mi jöttünk ki jobban és tízméterest rúghattunk. Kimaradt, de már szinte mindegy volt, mert a spori rögtön le is fújta a mérkőzést.

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Zoli.

Találkoztunk egy velünk egy szinte álló csapattal - talán még jobbak is vagyunk, bár ezt nem merném száz százalékosan állítani - és hiába erőltettük rájuk akaratunkat, a helyzeteinket nem tudtuk kihasználni. Az igazán bosszantó, hogy talán hat-hét lövés találta el kapunkat és abból kaptunk négy gólt. Hiába billent fel a pálya... Két-három taktikai elemet újra elő kell venni, mert szemmel látható, hogy ezek a feledés homályába merültek. Ezzel a vereséggel nagyjából kikristályosodtak azok az eredmények, amit az elkövetkező fordulókban el kell érnünk a kitűzött cél elérése érdekében. Hajrá Vastüdő! – mondta a manager.

A mérkőzés összefoglalója ellenfelünk szemszögéből: ide kattintva olvasható!

Köszönjük Szurkolóink részvételét!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat