A bajnokság utolsó előtti fordulójában a GVAN UNITED ellen léptük pályára, akik csak egy ponttal álltak előttünk a tabellátn, bár nekik még van egy elmaradt meccsük. Amikor megérkezett az ellenfél, akkor már láttuk rajtuk, hogy egész jó kis csapat lehet ez a GU. Szerencsére Peti kivételével mindenki el tudott jönni, így két cserével vettük fel a küzdelmet.

Balázs - Pali, Bö - Áron, Csabi ötössel indítottuk, míg Zoli és Tusy a kispad mellett biztatta társait. Jól indult a mérkőzés: a területeket lezártuk, minden támadóra jutott egy-egy ember, így Balázsnak is kevesebb dolga akadt. Elől pedig akadtak lehetőségeink, de vagy az ellenfél kapusa védett, vagy mi hibáztunk döntő szituációkban. Sajnos észre kellett vennünk, hogy a GU-nál egy-két játékos még a kelleténél is ügyesebb, így pedig védőink feladata is megsokszorozódott. Kapusunknak - ha jól emlékezünk - ebben az időszakban egy veszélyes átlövési kísérletet kellett hárítania. Ahogy telt az idő egyre bátrabbak lettünk támadásban és ez rögtön meglátszott az eredményen. A kapusunktól induló és pontos passzokkal végigvitt támadás végén Áronnak csak be kellett belsőzni a labdát, amire a kapus már nem ért át a túloldalról (1-0). Még volt egy-két lehetőség mindkét oldalon, bár mi talán nagyobb helyzeteket hagytunk ki, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a kapusok mindig a helyükön voltak.

És akkor a második félidő... Az elején még jól tartottuk magunkat, de feltűnő volt, hogy egyre ritkábban jutunk el az ellenfél hatosának közelébe... Ezzel párhuzamosan a GU egyre nagyobb nyomás alá helyezte kapunkat, különösen egy-két játékosuk volt ebben ludas, akiktől nem nagyon sikerült elvenni a labdát. Valószínűleg mi is idegesebbé váltunk, mert már az ellenfél térfelén letámadtuk a labdát felhozó játékost, így hátul egyre nagyobb lett az üres tér. Egy ilyen üres térre rúgták be a labdát, amit csak el kellett rúgni a hosszúba (1-1). Az egyenlítéstől ők még jobban felbátorodtak, mi még jobban kitámadtunk. Azt el kell ismerni, hogy Balázs meccsben tartott minket, de a hatalmas nyomás ellenére elől megvolt az „A” bizonyos meccslabda vagy legalább is az „egy pontot érő labda” (szinte ugyanolyan helyzet, mint az első gól előtt...), amit nem tudtunk értékesíteni. Ők viszont addig-addig próbálkoztak, míg egy beakadt (1-2). Hiába kértünk időt, már nem tudtuk megvalósítani azt, amit megbeszéltünk – az első félidő alapján nem, de a második alapján teljesen megérdemelt lett a vereségünk.

A mérkőzés legjobb Vastüdő játékosa: Balázs.

Jól játszottunk az első félidőben, de a másodikban... Ezzel eldőlt, hogy feljebb már nem léphetünk a tabellán. Ha kapusunk nem véd egy párat, akkor akár az „évszázad mérkőzésének” eredményét is elérhettük volna. Most valami miatt nem csináltuk azt, amihez a legjobban értünk. Természetesen az okokat ki fogjuk elemezni, mert a bajnokságtól egy győzelemmel szeretnénk búcsúzni és nagyon nem szeretnénk hátra zuhanni. Meg ugyebár a BUF-nak vissza kellene vágnunk az elmúlt szezonban elszenvedett vereségért. Hajrá Vastüdő! - nyilatkozta a managert.

Kösz G! Az utolsó forduló után megtartjuk éves bankettünket, amelyre természetesen várjuk Szurkolóinkat!

Hajrá Vastüdő!

Vastüdő Sajtószolgálat